Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - Fűszerek, orvoslószerek és mérgek
A mérgek. 155 foghagyma szag is jellemző ismertető jel, mely döntő lehet, ha az érintett elővigyá- zati rendszabályok mind szemmel tartattak. Az arzén mellett a cyant kell megemlítenünk, mint borzalmas mérget. Ez a kéksavn&k (cyanhydrogén) s az élő szervezetre erősen ható több más vegyületnek fő alkotó része, melyek közűi a cyankalium a legismertebb. A vilió is igen erős méreg, s mivel a gyújtók feje is abból való, könnyen oka lehet a mérgezésnek. A szerves mérgek hatása a szervetlenekétől külömböző, mivel nem annyira a nyálkahártyák gyuladását vagy a szövetek pusztulását idézik elő, mint inkább zavarokat keltenek az izom, ideg s szív tevékenységében, vagy egyenesen a vérrel elke- verődve, abban oly változást eszközlenek, mely az életnek ártalmas. Nagy számú oly növény van, melyek gyümölcse, virága, levele vagy ága mérges alkotó részekkel bír. A farkasfűtejfélék, a farkas- boroszlán, a zázpakikerics, a melynek Colchicum neve, arra a mondára emlékeztet, a mely szerint Colchis királykisasszonya: Medea ebből készíté varázsitalait ; továbbá a maszlagos nadragulya, a beléndek, bürök, hunyor,sisakvirág, gyűszűvirág, konkoly arra emlékeeztetnek hogy közetlen közelünkben a veszedelem gyakran igen tetszetős alakban rejtőzik. A komlót, dohányt, mákot stb. nem is kell a tulajdonképi méregnövényekhez számítanunk, ámbátor hatásuk épen oly anyagok tartalmán alapúi, melyeket a legerősebb mérgek közzé kell sorolnunk, s melyek csak azért nem hatnak vészthozólag, mert igen csekély százalékban rejtik magukban ama növények. De azok a kellemetlen bajok, melyek azt a gyereket érik, ki az első pipát szíja, nem egyebek, mint mérgezések, a melyekhez a szervezet későbbi ismétlések után hozzászokik, valamint az arzénevő is valamely erősebb méreg következményeit szintén nem érzi kellemetlennek. A fönt nevezett növényeken kivül nálunk még a gombák családjában van sok ártalmas faj. A forró égövi nap, mely minden nedvet jobban kifőz, a legerősebb mérgeket is fejleszti. Ki ne hallott Java méregfáiról, a nyilméregről, melyeket tengerentúli világrészekben a bennszülöttek használnak s kiknek fegyvere azért veszedelmesebb, mint a mi messzehordó hátultöltőink. Kaliforniában találjuk a buján tenyésző hydracserjét s rokonát a mérges suma- chot (Khus diversiloba), a mely bizonyos hegyividékeken oly gyakori, hogy az olyan emberek, kik e cserjék ártalmas párolgása iránt fogékonyak, e vidékre be se léphetnek. Dél-Amerikának vannak mérgettartalmazó csucsorfélei (Strichnák), melyek besűrített nedvéből Panama földszorosán a «corroval»-t, a déli őserdőkben a 20* 84. ábra. A nadragulya (Atropa Bella donna).
