Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - Fűszerek, orvoslószerek és mérgek
A mérgek. kétségtelen kimutatása vagyis a mérgezésnél használt állományból, a mennyiben az kézre kerül, s mindenek fölött a megmérgezett testből előállítani a tiszta arzént nagy fontossággal bir. Az erre vezető legbiztosabb módszerek kieszelésére a chemi- kusok nagy éleselmüséget fordították. Mert bár az arzén s vegyületei tulajdonságai olyanok, melyeket a gyakorlott megfigyelő hamar fölismerhet, mégis ott, a hol a legsúlyosabb vádról van szó, lelkiismeretes dolog a mig csak lehet az ellenkezőt tenni föl s csak a minden oldalról megczáfolhatatlannak nyilvánuló tény után következtetni az igazságra. Az arzénmérgezés vizsgálata nem annyira nehéz, mint inkább felelősséggel járó dolog, s bár chennai munkával foglalkozó kezdő is csak ritkán fog csalatkozni, hogy váljon az elemzés végett elébe tett testben van-e arzén vagy sem, mégis teljes joggal csak tapasztalatokat szerzett chemikusokra bizatik az ilyennek eldöntése. Az arzén nagy elterjedése mellett a tévedés igen lehetséges. Arzént lehet kimutatni anélkül, hogy az a gyanubavett meg- mérgezettnek testéből való volna. A vizsgálatnál használt chemiai kémszerek lehettek tisz - tátalanak s arzénesek, vagy pedig a már használt edények mázának hasadékaibanlehetett valami nyoma. Az első föltétel tehát az, hogy a mérgezések vizsgálatánál csak oly kém- szerek használtassanak, melyek tiszta voltuk eleve gondosan megvizsgáltatott, s hogy minden főzés, párolás stb. még használatlan uj edényekben történjék. Habár az arzén magában könnyen meg is bizonyítható, teljesen meggyőző mégis csak az az egyetlen módszer, a melylyel színített fémes arzénkép állittatik elő , e tiszta elő- g2. ábra. A fekete beléndek (Hyosciamum niger), állítás azért mindig is végczélja minden oly mérgezési vizsgálatnak, a melynél fölteszik, hogy arzén volt az étető. Az arzén csak egyszerű elemi alakjában van felruházva oly tulajdonságokkal, melyekkel csak maga bir, s az összetévesztést lehetetlenné teszik. A tárgy érdekességénél fogva lássuk röviden miben áll a módszer. Mérgezéseknél csak ritka az az eset, hogy az arzénes sav oldatlan alakban fehér szemcseképen a gyomorban vagy a belekben vagy pedig az ürülékben előforduljon. A legtöbb esetben az arzén már feloldódott, s csekélynyomai a szerves álladékok nagy tömegében keresendő össze. Ez az alapvonásaiban előadott következő szabvány mellett nagy tiizetességgel megy végbe. Ez eljárás azzal indul meg, hogy a vizsgálandó egész tömeget szervetlenítik, de előbb gondosan megvizsgálják, nem találhatók-e fehér arzénszemcsék. Egy szabvány, mely minden chemiai vizsgálatnál követendő,azt hagyja meg, hogy a Találmányok könyve. I V. 20
