Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A sörfőzés
124 A sörfőzés. 75° C. felülemelkednie, a míg az összes keményítő át nem alakult. Miután tehát a malátadara a kádban a kívánt mennyiségű hideg vagy meleg vízzel elkevertetett (csandargattatott), megindítják a hőmérséklet fokozását vagy az által, hogy forró vízzel leforrázzák (ez a forrázó [infusio] eljárás) vagy pedig a főzőüstben forralják fel a czefre egy-egy részét s elegyítik a többi czefréyel (ez a főző [decoctio] eljárás). Az első, vagyis a forrázó eljárásnál a czefrézéshez való vizet részben vagy egészen a sörfőző-üstben melegítik nyáron 50—62° C.-ra, télen 62—75° C.-ra. Erre a forró vizet lassankint szüntelen zurbolás mellett a czefrekádba eresztik, míg a tömeg a czukorképződésre szükséges fokot (körülbelül 68° C.-ot) elérte, mire egy órai idő 62. ábra. A sörfözőliáz belseje. kell. Egy órai nyugvás után (hosszabb idő alatt megsavanyodhatnék) a képződött sörlét lefejtik egy külön sörlékádba vagy pedig azonnal a főzőüstbe. Az első sörlé lefolyása után másodszor is leforrázzák a törkölyt s a czefrét \ 2—1 óráig hagyják veszteg. A leforrázások még ismételten alkalmazhatók a szerint, hogy minő minőségű sört kivánnak nyerni. Fözöeljárds kettő van Az egyik a süríírzefrefőzés, mely abban áll, hogy a czefre egy részét a sörfőző-üstben felforralják a buzogásig, aztán a többi czefre közé öntik a kádba s ezt néhányszor ismétlik, míg a czefre a czukorképződésre szükséges hőmérsékletet elérte. A másik meg a hígczefrefőzés, mikor is a csandorgatott maláta- darát a malátahőmérsékletre fokozzák s az első lefejtett sörlét az üstben felforralván, forrón ismét a czefre közé öntik.
