Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - Mérlegek és sűrűségmérők
40 Mérlegek és sűriimérök, areométerek (áloaióq = liíg), a silly esztök. Ezekkel is a kérdéses testet egyszer a levegőn, másodszor a vízben mérjük meg. Ez ily műszerek közül legismertebb a Nicholson-féle aräometer, mely nevét feltalálójától, Nicholson angol fizikustól nyerte, ki a múlt század második felében élt. Áll az egy üres sárgaréz hengerből (52. ábr.), melynek két vége kúpos s az alsón nehéz a kosárkát hord, mely magába fogadja a mérendő testet, de az is czélja, hogy a súlypont mennél lentebb legyen s a készülék a vízben úszva tetőiránt maradjon. Fönn a henger vékony dróton végződik, melyen b csésze vagy lap van s melynek bizonyos pontja jelzékkel (c) van ellátva. Ejelzékig kell mindannyiszor a készüléket sülyeszteni. Minthogy az aráométer teste belül üres, meg nem terhelt állapotában csak részben sülyed (52 ábra a) ; hogy a sülyesztés c jelzékig megtörténjék, a csészére bizonyos számú súlyokat kell tenni. A vizsgálat igy megy végbe. A fajsúlyára nézve mérendő testet pl. köszörült drágakövet a csészére tesszük s addig helyezünk melléje súlyokat, mig a c jelzékig sülyed. Ezután a drágakövet elvesszük, s az általa támadt hiányt számozott súlyokkal pótoljuk, a mig a készülék ismét a c pontig sülyed. Ezzel megtudtuk a drágakő levegőbeli súlyát (53. ábra). Most a mérendő test vizbeli súly veszteségének meghatározására a drágakövet, vagy egyéb testet az a kosárkába tesszük és ismét sulyokkal terheljük a csészét, mig a jelzékes pontig merül. (54. ábra.) Ha a pl. a jelzékig való sülyesz- tésre először 20 gramm kellett volna, a második esetben, a drágakővel, azonban csak 14-8 gramm, ez utóbbinak súlya 5*2 gramm. Harmadszor pedig, mikor a vízben mértük, a I csészére csak 1G'8 grammot kellett volna tennünk. A drágakő tehát csak még 20 kevesebb 16-8 vagy 3-2 gramm súlylyal hatott, és egészben 5’2—3'2 vagyis 2 grammot veszített súlyban : ennyit tesz ki az általa kiszorított víztömeg ; fajsúlya az 5-2 : 2 arányból kitűnik és 2'6 számmal van kifejezve. Alkoholométer, saccharométer, sör-, tej mérő stb. Különös fontosságot nyert azonban az aráométer a közéletben a folyadékok faj súlyának meghatározására. A hol szilárd testeknek folyadékban való feloldása forog fenn, a fajsuly kitudására ez a legkényelmesebb, sőt gyakran legbiztosabb eszköz. Chemiai gyárakban számos készülvények előállításának sikerét az oldat sűrűségi foka határozza meg. A kristályozható sók tartalmát a lúgokban mindig kényelmes módon kell kitudhatni, mert az oldatok sűrűségétől, a mely a gőzölögtetés alatt folyvást változik, függ az elbánás menete. Ez a fajsúly kifiirkészése által történik. A sóoldatok, savak, ammoniakfolyadékok, chlórmészoldatok, vizüveg s ilyek faj- súlyából lehet kitudni az anyagbeli tartalmat s a vizadványt ; számtalan folyadékot vesznek s alkalmaznak tehát fajsúlyok száma szerint. Legkiterjedettebben alkalmazzák az aráométert vagy sülyesztő mérleget a szeszfőzőkben az alkohol tartalmú készülvények : pálinka és borszesz értékének meghatározására. A folyadékok fajsúlyának meghatározására könnyüszerivel s elég pontossággal használható Nicholson sülyesztője is. Ha pl. vízben a jelzékig való sülyesztésre 51. ábra. Fajsúly meghatározó mérleg.
