Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A szeszes italok
92 A szeszégetés. alkohol s a kozma külömböző illő volta könnyű szert ad kezünkbe, hogy a tiszta 1 pálinkából a csekély mennyiségű kozmát kiérezzük. A pálinkából egy kortyra valót 1 vízbe öntünk s e keveréket egy ideig a melegben hagyjuk; mikor az alkohol szaga J kissé elillant, a kozmás szag annál kirivóbb lesz. A kozmának bomlástermékei. E roszszagú termék mindamellett 1 pompás illatszerek anyja, melyek «gyümölcs zamat» név alatt áruczikkekké lettek s 1 többi közt a «gyümölcs-bonbonok» illatosítására használtatnak. A kozmából, ha ] összetételéből vízatomok kiválnak, savak jelenlétében új anyag képződhetik, az I amyloxyd, mely néhány savval oly vegyületekké lesz, melyeket a mi szagló érzékünk ] legkevésbbé sem tesz egy sorba a kozmával. Nevezetesen az eczetsavas amyloxyd | alkoholos oldata a legfinomabb körte kellemes illatával bir, «körteolaj» is a neve; a j zsírsavas amyloxyd a legpompásabb dinnyeillatot terjeszti, de szintén alkoholban I kell oldva s kellően higítva lennie ; sűrített állapotban épen úgy, mint rokon vegyü- | létéi, boszantó az orrnak. A chemiának hálás tér áll még mindig nyitva a lassan végbemennő erjedés 1 termékeinek tüzetes vizsgálatában, mely erjedést meglepő módon megindultában, J eltűntében és ismételt megjelenésében mindig ilyenféle illő testek kisérik. AEajna- melléki pompás borillatú rizlingbornál pl. ezt tapasztalták: a rizlingfürt mustja j még teljesen illat hijával van vagy legfölebb rothadt szőlőszagú, még az erős forrás- ■] ban levő mustnak sincs illatja, de nagyon részegítő, noha még kevés az alkohol benne; de az erjedés végével, mikor a seprű leülepszik, keserű mandula-féle szag 1 üti fel magát (más szölőfajnak mustja nem ilyen tulajdonságú), mely azonban las- sankint eltűnik s a rizling-illat áll elő. Csak egy év elteltével fejlődik ez illat teljesen i ki s hűvös pinczében azt több éven át meg is tartja; tisztes korában kevésbbé kedves ] az illatja, de helyette sajátságos éles mellékíze támad. Mind e külömböző állapotok ] mindenesetre nem egyebek mint külömböző erjedési szakok, melyeket különös új- | képződést! anyagok jellemeznek. Hasonló átalakulások nagy fontosságúak a borból főzött pálinkánál, a cognac-gyártásnál. Az a téves hit uralkodik ugyanis, hogy e világszerte nagy becsben álló pálin- j kát (mely Cognac franczia várostól birja nevét), minden eladhatatlan szőlőborból ; is főzhetni. Pedig nem minden bor alkalmas cognacnak; az erjedés bizonyos fokára 1 kell képesnek lennie az erre való bornak. Némely borvidéken a törkölyből főznek alkoholt. Az ebből nyert törkölypáhnkának sajátságos szaga van, mely a cognak- ! szagától nagyon elmarad. Ha a seprűből a szagos állomány maradékát is lepárlal- ják gőzzel, a párlatban fekete, olajnemű csöppeket nyernek, melyek a kozma undok szagának megfelelnek. Ismételt párlással s bizonyos eddig titokban tartott tisztálási mívelettel ebből szintén oly olaj állítható elő, mely higítva a cognac finom szagával bir s a mesterséges cognac gyártása czéljából törkölyolaj, borolaj vagy cognacolaj név alatt árúczikket képez. Aether. Hasonló módon, mint a kozmából a víz elvonásával, az alkoholból is új anyag keletkezik, az aethyloxyd, mely savakkal vegyülve igen kellemes tulajdonságokat fejleszt. Az aether-félék* ez a nevük e vegyületeknek, szintén igen kelle- j mes illatokkal tűnnek ki. Az eczetsavnak aethyloxyddal való vegyületét (az eczet- j aethert) találjuk az ó-borokban, kifejlődik a közönséges pálinka hosszas fekvése ' alatt is, és azért gyakran adnak a fiatal pálinkához eczetaethert, hogy ez régi voltának látszatával bírjon. A vajsavnak (ama testé, mely az avas vájt oly bűzössé teszi), vegyiilete — a vajsavaether — oka annak a szagnak, melylyel a valódi rum kitűnik, és a mesterséges rumnál e zamatnak utánzására használtatik. És hasonló kellemes tulajdonságokkal bírnak egyéb aether-félék, mivel pedig a pálinkafőzés gyakorlatú- *
