Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A szeszes italok
88 végbe, a mint a csirázás előbbre halad s a csira alapján indúl meg. Azt állítják, hogy e közben a siker oldható álladókká, az úgynevezett diastas-zá változik, míg az összes keményítő lassanként szőlőczukorrá lesz. E diastast eddig külön még senki sem tudta előállítani; de hogy csakugyan czukor képződik, arra legjobb bizonyíték az az édes íz, melylyel minden csírázó gabona, úgyszintén a hüvelyes vetemények s minden egyébb gyümölcsök csirái, fiatal hajtásai birnak. A diastasnak oly nagy átalakítási ereje van, hogy egy rész belőle túlsók arra, hogy a keményítőnek ezerszeres mennyiségét czukorrá változtassa. Ebből a pálinkafőző s szeszégető azt a jelentékeny hasznot húzza, hogy nem kell neki összes gabonáját malátázni s csiráztatni, melyek által mindig 6 százaléknál több az anyagvesztesége. Az erjedési chemia folyamata ez : Szén Hydrogen Oxygén 1 atom szőllőczukor áll 12 12 12 2 » alkohol ellenben áll 8 12 4 4 » szénsav áll 4 0 8 12 12 12 Tehát 1 atom szőlőczukor s 2 atom víz, melyek összesen 12 atom szént, 14 atom hydrogént s 14 atom oxygént tartalmaznak, elváltoznak 2 atom alkohollá s 4 atom szénsavvá, még pedig— történt legyen e folyamat akár élesztővel, akár mint újabban lehetőnek bizonyúlt likacsos testek, minők csiszakő, lenkő stb. által — a nélkül, hogy a szőlőczukorhoz valami járult volna; csupán az alkotó részek egyes atomjainak más csoportosulása idézte azt elő. Az élesztő, mint mondják, megoszlatja a czukrot. Ez arányok természetesen ugyanazok maradnak, akár árpát dolgozunk fel malátának s ebben érj észté tjük a szőlőczukrot, akár zabot, rozsot vagy búzát, vagy az almák s egyéb gyümölcsök nedvében készen rejlő czukrot. Dél-Amerikában az indusok tengeriből készítenek szeszes italt, a chikát, még pedig úgy, hogy nagy töktányér körül ülve, megrágják a tengeri szemeit s így megrágva belé köpik a közös edénybe. E kása tetejébe aztán forró vizet öntenek s az egészet erjedni engedik. Az erjedés hamar be is áll, mivel a nyál épen oly gerjesztő hatással bir, mint a maláta diastasza. Az ital rövid időn kész, s valamint mi vendégeinket a szőlő tüzes nedvével kinálgatjuk, azon módon ajánlgatja az indus a jövevénynek a «magarágta ckicá»-val (chica mascada) telt korsót, hogy barátságát kimutassa. Mexikóban a chikát árpavízből s kukoriczalisztből, ananászszeleteket adva hozzá, készítik ; meghagyják erjedni, mire czukrot, szegfűszeget s fahéjt tesznek még bele. Az erjedt ananászléből magából lesz ananászbor, mely habár kevés savat tartalmaz, a tiszta alkoholos s borféle italok közt foglal helyet. A mexikóiak tepacheja a czukornádnak erjedt leve; de magából a czukros vízből is, melybe a Bromelia pinguis összetört magvát keverték el, tudnak erjesztéssel részegítő italt, a tumbirichei tepachét, előállítani; a pozole nevű ital pörkölt kukoricza s víz, s a pulque az amerikai aloe vagyis az agave mexicana virágából lesz. A virágszárt lemetszik s üreget vájnak belé, melyben a nedv meggyül s innen kimeríttetvén magától megerjed. A méhsör tulajdonképen nem sör, sőt inkább csupán alkoholtartalmú, a mi pálinkánkhoz közel álló, különösen a szlávok (lengyelek, oroszok stb.) által kedvelt ital. Készíti s jóízűen iszsza a székely is. A mézet vízzel föleresztik, főzik s habját leszedik. A kihűlt folyadékot (noha magától is forrásnak indulna) elkeverik egy kevés élesztővel vagy jól kimosott malátával s 15—20° R. mérsékleti! helyre állítják be, a hol eláll két-három hónapig, mi közben folytonosan feltöltik. Az erjedés befe-
