Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A forrázatok
66 A forrázatok. zalék proteinvegyületeket, 1—IV2 százalék tkeobromint tartalmaz. A theobromin épen oly alkoloid, mint a kaffein s tliein. Tisztára fejtve igen keserű ízű s erős méregnek tulajdonságaival bir. A kakaó tömegben elosztva azonban kellemes izgató hatású. A kakaovaj (zsírja), a melynél fogva a csokoládé gyönge gyomornak nehezen emészthető, hevítés s sajtolással kiválasztható a kakaoanyagból. A kakaót sokfélekép elkészítve használják. A pörkölt szikeket finom tömeggé szétmorzsolják, mely bő zsírtartalmánál fogva a melegben tésztanemüvé lesz, közönséges hőmérsékletben megkeményedik s forró vízzel kedvelt italul szolgál ; vagy pedig megfosztják olajától s csupán a zsírhíjas kakaolisztet használják forrázatul. Legnagyobb mennyiségben azonban csokoládét készítenek a kakaóból. A csokoládé. A csokoládé élvezete már a mexikóiaknál szokásban volt, még mielőtt a spanyolok velők megismerkedtek ; e szó állítólag azok nyelvéből való s annyit jelent mint kakaó (csoko) s ,,víz“ (latle). Elmorzsolták a kakaót, fűszert s czukrot adtak hozzá s vízzel fölbu- zogtatták. Mikor a spanyolok 1520- ben először Európába hozták, készítési módját nagy titokban tartották. Spanyolországból azután tovább terjedt, de használata hosszú ideig korlátolt volt részint árának nagysága miatt, részint azért, mert nem igen volt ismeretes készítése. Francziaor- szág Richelieu által 1653-ban ismerkedett meg ez uj élvezeti szerrel. Kezdetben itt is titokzatosan jártak el vele, de csakhamar nyilvánossá lett készítése módja s ma oly gyárak állnak fenn Francziaországban, melyek közül egy is harmadfél millió kilo csokoládét visz a piaczra. A kakaót csokoládévá úgy alakítják át, hogy czu- korral, fűszerrel megkeverik s táblává öntik stb. A kakaovaj 29—30UC. hőnél megolvad ; ha tehát a megpörkölt elaprózott magot, illetve babot, szorosra állított s megmelegített gránithengerek közt járatják el, finom pép lesz belőlük, melybe hozzáadványok keverhetők. Ez utóbbiak az ízlés szerint külömbözők. A legfinomabb fajtához vanilliát adnak, mely nek elaprózása azonban fáradságos munka. Csekélyebb fajtához még fahéjat s szegfűszeget tesznek, sőt a spanyolok spanyolborsot, ánist, narancsvirágot, man- dolát, mogyorót s még sok egyebet. Egy kilo kakaopéphez 1—IV2 kilo czukrot adnak. Régebben mézet tettek hozzá. A roszabb fajtáját sokfélekép hamisítják ; pörkölt liszt gyarapítja a kakaopépet, fagyú a kakaovajat, sőt okrával színt adnak neki. Az úgynevezett Racahout des Arabes, de l’Orient, du Serail keveréke a csokoládénak, arrowrootnak, keményítőnek stb. vagy pedig készül kakaó- pépből, kosbor nyalkájából, lencselisztből, keményítőből, melyhez czukrot, fahéjat s perui balzsamot adnak. Újabb időben a csokoládét arra is használják, hogy a betegnek a kellemetlen ízű orvosság bevételét megkönnyítsék. így lett a vas-, a chinacsokoládé stb. A meleg csokoládépépet többnyire kézzel, yitkábban géppel, 38. ábra. A dodoa ága.
