Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A forrázatok
A kakaó s csokoládé. 63 nem is szeszes italokat, hanem kávélevél-forrázatot. Sok keserű anyag rejlik benne s állitólag táplálóbb a kávébabnál. Hogy a kávélevelet használhassák, száraz bambusznád tüze fölött, mely nem ad füstöt, pörkölik. A levelek kaffeint tartalmaznak. Angliába is megkisérlették behozni. Dr. Smith Edward fönebb emlitett munkájában igen leszólólag nyilatkozik róla. Azt mondja, hogy az érütés s a lélekzés lassúbb lesz tőle, s e szerint nem tartja valószínűnek, hogy az a théa vagy a kávé hatását pótolni legyen képes ; megengedi azonban, hogy orvosi hatása lehet a lélekzés működésének csökkentésére. Éjszak:Amerika néhány éjszaki kerületeiben a mocsári rozsdabura (Ledum palustre) s a széles levelű rozsdabura (Ledum latifolium) szárított leveleit használják théául. Labrador-théának nevezik. Megnyugtató, bóditó és élénkítő tiilajdonsá- gokat tudnak neki be. E növény itt-ott nálunk is honos, de még nem jutott senkinek eszébe théát belőle készíteni, ellenben bóditó hatásánál fogva lelkiismeretlen sörfőzők szeretik sörük erejének növelésére használni. Ausztráliának is van eredeti honos théája, az úgynevezett tasmaniai théa, mely a Melaleuca s Leptospernum leveleiből készül ; ugyan théául használják a Correa alba, Acaena sanguisorba s Glaphyria nitida leveleit. Mauritiuson még egy Orchidiacea az Angreacum fragrans, szolgál az illatos Faham-tliéa készítésére. A KAKAO S CSOKOLÁDÉ. Amerika fölfedezésével a világ egy uj élvezeti czikbet ismert meg, a kakaót. A spanyolok 1520-ban hozták belőle az első mutatót Európába. A kakaomagvak egy közép (4—12 méter) nagyságú fától valók, melyet Linné Theo- bromának azaz istenek eledelének nevezett el, s melyet egyedüli fajnak tekintett (Theobroma cacao). Az újabb botanikusok hat különböző faját vagy válófaját különböztetik meg (Th. bicolor, Th. speciosum, Th. guyanense, Th. sylvestre, Th. glaucum, Th. angustifolium). A kakaofának magasságát faja válogatja a fönebb mondott határok közt ; törzse 20—30 centiméter átmérőjű. Még ma is vadon terem Mexikóban, Közép-Ameri- kában s az egyenlítő alá eső Dél-Amerikában ; nyirkos, árnyas folyamvölgyeket szeret, melyek mély, termékeny talajjal, egyenlő 22—28° C. hőmérséklettel s az éjszakkeleti szelek hidegsége ellen ótalommal bírnak. Minthogy aránylag gyönge gyökérzetet fejleszt, az erős szél könnyen megdönti. Levelei fiatal korában pirosak, de idővel fényes sötét zöld szint öltenek, s a fának növekedési tartama alatt annak szép díszét képezik ; a lombozat változatos színezetét azonban még emeli a számtalan rózsaszínű virág s az érésben levő sárgavörös gyümölcs, s mivel ugyanaz a fa az egész esztendő folyamata alatt a levél-, virág- s gyümölcsfej lést egymás mellett egyszerre mutatja, a szép hatás, melyet ily kakaofa gyakorol, könnyen megfogható. A délamerikai indiánok az uborkához hasonló, egy arasznál hosszabb vörös36. ábra. A kakaofa egy ága.
