Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)

3. kötet - Mérlegek és sűrűségmérők

már a közönséges gyakorlatban is fordulnak elő esetek, melyekben ezek finomabb készülvényekkel pótolandók.

Az oly városokban például, hol nagyfejlődésii a selyemipar, külön intézetek vannak, melyekben az Olaszországból s egyéb nyers selymet szállító országokból érkező selyem víztartalmát, a mely tetemes lehet, vizsgálják, mert a vevő természetesen a vizet nem akarja selyem gyanánt drágán megfizetni. Mivel azonban lehetetlen nagy mennyiségeket, egész bálokat, vizhijassá tenni s a veszteséget pontosan meghatározni, kisebb próbák vizsgálásával érik be, melyek a legtüzetesebben ismé36 Mérlegek és sürümérök.

47. ábra. Chemiai mérleg.

telten megméretnek, mig szántás által már nem mutatnak többé veszteséget, és ebből számítják ki a nagy bálok értékét. (Lásd az I-sö kötet 152-ik lapját.) Az ily költséges anyagnál kis tévedések nagyon érzékenyek lehetnek egyik vagy másik

félre, miért is a legkitűnőbb mértéklőket, a minőket tudományos czélokra készítnek, használják. Nem kell külön kiemelnünk, hogy fizikai, s még inkább chemiai czélokra a legaprózkodóbb s legszabatosabb kidolgozású mérlegek múlhatatlan föltétel. Minthogy a chemiai elmélet egész kiterjedésében csak arra támaszkodhatik, a mit a mérleg a testek összetételére nézve mond, ,e tudomány kifejlődése csak a mennél érzékenyebb s szabatosabb mérlegek készítésével haladhat. Újabban e mesterség magas fokra emelkedett s kötelességünknek tartjuk a chemiai mérleget részletesebben szemügyre venni. Leirásunk érzékeltetésére álljon itt rajza. (47., 48. s 49. ábr.)

A jó chemiai mérleg lényegében három részből áll, szilárd aljból, melyen a mér- legrud forgási tengelye nyugszik, és a csészékből. A legfőbb alkotó rész a mérlegrúd,

48. ábra. A mérlegníd.