Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A forrázatok
A théalevél chemiai összetétele. 61 belé. Ez csak rontja a theát, mert elnyomja ennek finom zamatját. Sok chinai csészén rajta van Kien-Long császár költeménye, melyben utasitást ad a jó théaivásra : „Tégy a tűz fölé három lábú edényt, melynek szine, alakja mutatja, hogy régen van használatban, töltsed meg olvadt hó tiszta vizével ; forrald fel e vizet oly fokig, melyben a hal fehér, a rák vörös lesz, öntsed e vizet egy csészébe, egy válogatott théafajta finom leveleire, hadd egy vártatra állni, míg a gőzök, melyek sűrű felhőt képeznek, lassankint eloszlanak s már csak lenge ködök vannak fölszinén ; szörpöld erre lassankint e pompás italt, s te erősen fogsz ama öt gond ellen harczolni, melyek rendesen gyötrik lelkünket. Azt az édes nyugodalmat, melyet az igy készült italnak köszönhetünk, lehet ízlelni, érezni, de nem leírni.“ A théalevél chemiai összetétele sokban hasonlit a kávébabéhoz. Abban is pörkölés s szárítás közben illő olaj képződik, melytől kiváltkép nyeri kellemes illatát s ízét. A théában az alkoloid (a thein) nagyobb mértékben van mint a pörkölt kávébabban, mert míg ebben a káliéin csak IV2 százalék, a theában a thein két annyi. Finom porrá tört théalevelekből a theint nagyon egyszerű módon nyerhetjük az által, hogy óraüvegen forró vaslemezre teszszük s fölébe kúpos papiros- tölcsért borítunk. A theint a hő elillasztja, mely a papiros belsején kis, szintelen kristályokban rakódik le. A thealevél csersava (a tanin), melyből 13—18 százalék van jelen, a kávéban levőből abban tér el, hogy a vasoldatokat megfeketíti. A théalevél egyéb alkotó részeit, pl. a nitrogéntartalmú sikert, csak kis mértékben oldja fel a vizöntelék, ezért nem is jöhetnek tekintetbe mint tápláló szerek ; egyebekben teljes összességükben sokban egyeznek a kávébab alkotó részeivel. Ha a kereskedésben előforduló théafajták összetételét a pörköletlen kávé összetételével egybevetjük, a következő százalékos számarányt találjuk : théa kávé Víz...................... . 5 12 Mézga s czukor. . 20 17 Siker .... . 2t 11 Thein (kaffein) . 2—2V2 1—1 Vs Csersav (tanin). . 15 5 Z siros s illő olaj 4 13 Növényrost . . . 24Va 333A Hamu .... 5V2 100 63/í 1ÖÖ A théa élettani hatása minden időkben épen annyi magasztaláéban részesült, mint más részről a mennyi erős támadásban. A veleélés s a vele való visszaélés közti határvonal gyakran nem tartatott meg eléggé. Az erős théa nagy mennyiségben s nagyon gyakran iva, némely testalkatban igen káros hatású lehet. A chinaiaknak maguknak van egy közmondásuk rá : ,,Ivi ifjan tliéaszörpölő, vénsé- gében sinlő.“ Mikor a theát a 17-dik század végén Európában megismerték, nem egy akkori orvos valóságos életelexirnek hirdette s minden kigondolható betegségben főszerül ajánlta. Ma már a nézetek fölötte valamennyire tisztultak. Dr. Smith Edward a tápláló szerekről írt munkájában (magyarul megjelent a Természettudományi Társulat kiadásában) ezeket mondja róla : ,,A könnyű lélekzés érzése s az általános kéjes érzés a tliéázás után mindenki által ismert dolog; továbbá az is tény, hogy a théa izzadást kelt s ez által hűti a testet. A táplálkozást illetőleg ennélfogva azt kell mondanunk, hogy a théa a kiürítéseket növeli s a táplálékoknak átalakulását elősegíti a nélkül, hogy táplálékot nyújtana a testnek ; növeli továbbá a melegvesztést a nélkül, hogy tüzelő anyagot adna helyette s így különösen azok-
