Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A forrázatok
52 A forrázatok. fér.) A fák 20—25 évig gyümölcsöznek, de csak fél annyi ideig használtatnak, mire csemetékkel pótolják, mert termőképességük jóval csökken. Mintegy 40 év alatt, a talaj ki van merítve. Uj ültetvény alapítása válik szükségessé, s az eddig használt területnek, hosszabb idő kell, míg annyira felüdül, hogy új kávétermést adhasson. Hogy a bogyót vastag húsától s belső kemény hártyájától megfoszszák, a különböző ültetvényekben eltérő eljárásokat követnek. Egy helyt beérik azzal, hogy a bogyókat szérű-féle helyeken arasznyi rétegekbe kiteregetik s napjában 3—4-szer megforgatják. A bogyók ez alatt kissé pirosodnak. Yemenben s Cayenneben minden kávéval így bánnak el. Más ültetvényesek a bogyókat akár zúzva, akár zuzatlanul 1—2 napon hagyják a vízben s aztán megaszalják. így járnak el Domingon. Szu- matrán rottangból vagy bambuszból font s a gomutapálma leveleivel kirakott kosarakat a földbe ássák. Ezekbe vetik a frissen szedett bogyókat s addig tapossák, míg a piros burok lehámlik. A babok rugalmasságuknál fogva nem zúzhatok össze, ekkor a lehántott bogyókat megmossák s gyékényeken melyek több lábnyi magas pará-parákon vagyis cserényeken vannak elhelyezve, megszárítják. Guianában s sok más kávétermesztő tartományban a bogyó húsának lehántására külön kávémalmot (gragát) rendeztek be. Ez egy magasan álló szekrényből áll ; garatján betöltik a bogyókat egy hengerre, mely rezes bordákkal van kiverve. Ez egy félhenger belsejében forog, mely szintén rézbordás. Köztük a hús felliámlik s aztán kézzel vízben teljesen leválasztátik. A kávébabot erre több héten át szárítják a napon. Ez igen fontos eljárás. Ha a kávét az eső megveri, megszíntelenedik s értéke tetemesen csökken. Azért folyton vizsgálják az eget s borzasztó zsivajt csapnak a kulik, ha a szárítóhely fölött fenyegető felhő vonul el. Jel ez a betakarításra, a mit különben is minden este tesznek, hogy az éji harmat elől óvják. Rakásra lapátolják s bananán- levelekkel takarják be. A megszárított kávé, melyen még rajta van a «pergamen«, most még egy hántó eljárás alá kerül ; ezt hengerek közt végzik vagy zúzással. Némely ültetvényben magában hajtják végre a kávé fajtázását s szemelését is. A kis kerek alakú, az úgynevezett gyöngykávé, a legbecsesebb fajta. A kávéfajták azok után a tartományok után neveztetnek el, a melyekből valók. A legjobbnak hirében van a «mokka» s más arab változatai. Ezután legnagyobb becsben áll a kelet-indiai, kiválókép a Javáról való, melynek apró kiszemelt babjait gyakran «mokka» gyanánt árulják. Legrosszabbak az amerikai fajták, s ezek közt ismét a braziliaiak, de azért a kávéfogyasztók közel fele ezt iszsza. A kávé azzal a sajátsággal bír, hogy jó tulajdonságai abban a mértékben fejlődnek, mennél tovább elhever. Csak arra kell ügyelettel lenni, hogy száraz s szellős helyen legyen éltévé. Még az arab kávé is csak három évi fekvés után nyeri meg sajátságos jóságát s a rósz braziliai állítólag 12—14 évi fekvés alatt megközelíti a mokkát. A hosszú tengeri út alatt a kávébab sok nyirkot vesz föl magába, a mely súlynyerésre az ár megítélésénél a nagykereskedők tekintettel vannak. A termesztett kávé összes mennyisége 1877-ben 10.500,000 vámmázsát tett ki, melynek termesztése, elszállítása stb. mint elgondolható, több millió embernek nyújtott kenyérkeresetet. Eui'ópába 1877-ben pedig beszállítottak 6.100,000 vámmázsát, miből vagy egy hatod rész elfogyasztása Németországra esik, a hol azt, az alsóbb osztályúak is, reggel, délben, délután, este, egyszóval mindig iszszák, a kávénénikéknek is ez lévén hazája. A kávé hatását alig van ki ne ismerné. Mindenki tudja, hogy kellemesen izgatja az idegrendszert s ezzel fokozza az agy velő tevékenységét. De hatalmas előmozdítója az a lélekzésnek és az ér lüktetésnek is. Van olyan ember, kinél álmatlanságot idéz elő ; ez valószínűleg onnan van, hogy a szívműködést fokozván, megakadályozza, hogy ez annyira leszálljon, a mennyire az egészséges alváshoz ez
