Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A czukor
44 A czukor. gálnak hevítésre, hanem ekkép használtatnak : elvezettetnek a kapocscső útján az l siirítőbe; erre az m fölhajtott csővön hideg víz fecskendez he, a mi által a gőz gyorsan megsürüclik, úgy hogy üres tér keletkezik s a forralás a harmadik serpenyőben sokkal alacsonyabb hőmérséklet (60° C.-nál kevesebb) mellett megy végbe. A légnyomás e csökkenése tovább elszármazik a második s első serpenyőre, természetes, hogy jóval kisebb mértékben, azért azonban a fűtésre használt gőzök a megfelelő mértékben annál forróbbak, mennél közelebb vannak az első serpenyőhöz. Az első serpenyőből csak 100° C.-nyi gőzök szállnak el; ezek a B serpenyőben nem birnának forrást idézni elő, ha az í-ben végbement sürűdés által előidézett légnyomás csökkenés visszahatást nem gyakorolna a második serpenyőre s ott a forranó pontot le nem szállítaná 85° C.-ra. És az innen elvonuló 85° C.-nyi gőzök ekkor a harmadik serpenyőben az elpároltatást 60° C. mellett is megbírják indítani. Minthogy a művelet kezdetén a serpenyők levegővel vannak telve, s e szerint a második s harmadik serpenyőben a forralás nem is volna lehetséges, legelőbb lég- szivattyú alkalmazásával a levegőt kell eltávolítani, a sürítő továbbat gondoskodik arról, hogy az üres tér fentartassék. Miután a derhenyő a befőzés következtén a kellő sűrűséget elérte, mit a már említett fonálpróbával az ujjak közt ismerni meg, a levet vagy azonnal a kristályí- tásra szánt edényekbe csorgatják, vagy a melengitőbe, a hol a folyadék — most már töltelék-lé — vagy még egyszer fölmelengettetik, vagy csak jól megzurboltatik. A czukorlét már most kétféle módon lehet földolgozni a szerint, hogy nyers- czukor vagy melis-lé előállítása van czélba véve. Az elsőt nyersfőzésnek (blank- kochen), az utóbbit kristály fő zésnek (kochen auf Korn) nevezik. A nyersfőzés eredménye oly nyersczukor, a mely nagyobbszemű kristályokból áll, s alaktalanúl kerül a piaczra. Ez eljárásnál a derhenyőt annyira besűrítik, hogy csak merev folyadékként csurogjon ; ez nyomát sem mutatja a kristálynak. Az ilyen czukorlét azonnal holmi szekrényekbe, mondhatjuk vedrekbe'merítik, a melyekben azt a kristályozódásnak engedik át. A vedrek fenekében vannak kis bedugaszolt nyílások. Ezek a czukor - anyag hosszabb veszteglése (12—24 óra) után kinyittatnak, hogy a szörp kellően lefolyhasson. (A nedvek megcsapolása.) •— A kristályfőzésből nyerni meliszlét, liszt- czukrot. Az erre való anyagot addig főziK folytonos ka varás közt, míg a főzőedényben kristályalakot tüntet, s ezt még tovább is folytatják, míg e kristályok a kellő nagysággal bírnak. A nyersczukor. Ha a süvegczukornak szánt főzet, melyet a kristályfőzésből nyernek, kész, kimeregetik töltő válukkal s belé öntik a már kikészített mintákba. Ezek háromfélék nagyságuk szerint s pedig a melisz-minta, a rögczukor- minta s a baster-minta, ez utóbbi a ^legnagyobb. Rendesen vasbádogból valók s egészen megfelelnek a czukorsüveg alakjának. Csúcsos részökkel lefelé vannak fordítva, melyen nyílás van a szörp lefolyására. Ez a nyílás kezdetben be van dugva. Ha a megtöltött minták egy ideig veszteg álltak, hosszú lapos fabottal megka- vartatnak, hogy egyenletesen kihűljenek. Csak ha teljesen kihűltek, viszik a padlásra, a hol hegyükkel agyagos fazékokba állíttatnak, vagy egy állványra, mely alatt nagyobb edény áll. A szörp, a csúcs nyílásán, ezekbe folyik le 5—8 nap alatt. A süvegekből lefolyó szörpöt, úgynevezett «zöld szörpöt» (nohabarna) ismét befőzik, s ebből második terméket nyernek (a nyers czukornak a neve «első termék»), melynek kristályosodása természetesen lassabban megy végbe az első termékénél, mert ebben jócskán vannak kalisók, konyhasó, melyek a kristályodást hátráltatják. A másodikénak szörpéből főzik a harmadik terméket s így folytatva mindaddig, míg teljesen kristályozhatatlan folyadék, a szörplé (melasz) marad hátra.
