Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - Mérlegek és sűrűségmérők
34 Mérlegek és sűrűségmérők. nem egyenlő hosszúságú. A mérendő tárgyat a forgási ponttól bizonyos távolságra (43 (B) akasztják fel ; az ellensúly, a P körte ismert súlyú és ezt a másik emeltyűkaron odáig tolják, mig helyreáll a karok közt az egyensúly. A mérlegrud számozott rovátkákkal van ellátva, melyekről le lehet olvasni a mérés eredményét. Nagyobb súlyméréseknél akasztóul D kampó szolgál. A csapómérleget római mérlegnek (statera romana) is nevezik, helytelenül, mert bár a rómaiak használták, nem azok találták fel, s nem is 43. ábra. Csapómérleg. onnan terjedt el másfelé. Valószínűnek tetszik az az elbeszélés, hogy a súlyzónak, a körtének, gránátalma alakja volt, melyet a héberek «rimmon»-nak, az arabok «romann»-nak neveznek; az arabok aztán az egész mérleget «romman»-nak nevezték el, s e név máig fennmaradt náluk. Ebből az elnevezésből eredt aztán a «római» jelző. Az ily egyszerű szerkezetű mérlegekről természetesen nem lehet föltételezni nagy szabatosságot, de sok esetben könnyű kezelésüknél fogva kényelmes mérő eszközök. Már a rómaiak — mint azt a Pompeji romjaiból kiásott antik mérlegek tanúsítják — ismerték a két külön akasztópont hasznát. Azt érték el velük, hogy ugyanazzal a csapósulylyal s az emeltyűkarnak ugyanazzal a hosszával kisebb-nagyobb terheket mérhettek meg. Ha pl. az egyik forgási pont 1 deciméternyire, a másik csak 2 deciméternyire van atelier akasztópontjától, s ha a hosszabb kar 1 méter 44. ábra. Levélmérö. hosszú, akkor egyetlen egy Va kilogrammos csapósulylyal a nagyobb távolságban csak 5 kilogrammnyi tárgyak, ellenben a kisebben egész 25 kilogrammnyiak is megmérhetők. A levélmérleg s hasonló szerkezetek az egyenlőtlen kaim mérleget más alakban tüntetik fel. A csapósulyt t. i. itt nehéz mutató pótolja, mely a megterhelt csésze alábbereszke- désével fölfelé emelkedik s súlypontjával a forgási pont körül levő körivet futja be, melyen kisér letek által megállapított számozott rovátkok jelzik a meglehetősen pontos súlyt. A mázsáié (hidas mérleg) vagy tizedes mérleg berendezése minden mérlegénél bonyolultabb, legalább a külső látszat szerint ; egyébiránt a 45. és 46. ábrák szemléletéből e hasznos készülék összeállítása s ható módja világossá lesz. Mindkét rajzban ugyanazok a részek egyugyanazzal a betűvel vannak jelölve, a leirást tehát mindkettőre vonatkoztathatjuk. 45. ábra. Hidasmérleg.
