Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A gőzgépek föltalálása
James Watt. 311 i erő meg is szűnt működni. Ez által az időközök, melyek alatt a gép egyik mozgásból a másikba megy át, tehát tulajdonképen nem dolgozik, (a bolt közök) kitöltetnek, sa gép járása, melyet korábban igen káros lökések szakítottak meg, általán egyenletessé s nyugodttá lesz. A lendítő kerék tengelyére alkalmaztattak egyszersmind mind azok a részek, melyek a gép erejét hivatva vannak tovább adni. A gép járásának egy másik szabálytalanságát az okozta, hogy a tüzet nem birták egyenletes erővel táplálni. A gőzfejlesztés s ezzel a gőzömlés ennélfogva szintén nem maradhatott mindig egyenletes, s a gép a gőzfejlesztés külömbözősége szerint külöm- böző sebességgel is dolgozott. Watt a bajról úgy igyekezett tenni, hogy egy helyezhető szellentyűt (fojtószelepet) alkalmazott a csőben, mely a gőzt a kazánból a géphez vezette, s e szelepet egy munkással mindig az ömlés mennyiségéhez képest állíttatta. De csakhamar kitűnt, hogy e munkás legcsekélyebb figyelmetlensége az . egész gépet veszélyeztetheti, ezt a munkát is a géppel kellett végeztetni. A feltaláló tehát a fojtószelep fogantyújára vontatót erősített, melyet a szabályozóval vagy mérséklővel kötött össze, még pedig olyképen, hogy ha a gép nagyon sebesen ment, tehát nagyon sok gőz ömlött be, a szabályzó a fojtószelepet a mennyire kellett elzárá, de ismét megnyitá mihelyt a gőzömlés meggyérült. Az 52. lapon a központ- futó erőről szóltunkban előadtuk, mily hatómódon alapul e szabályzó elve. Watt első javításainak létesítésekor még mindig a Newcomen-féle légnyomatú •' gőzgépet tartá szemelőtt. Az ily készülékek ugyan igen alkalmasak lehettek valamely szivattyúmű hajtására, de nem oly rendes műtételekre, melyek hivatva voltak a technikát átalakítani. E dicsőséget Watt a kettős működésű gőzgép feltalálásával vívta ki, melylyel már 1774-ben volt készen, de 1782-ben valósult meg. Mielőtt leirnók, utalunk arra hogy a két oldalos gőzhatás alkalmazásánál a hengernek is mindkét olda- , Ián zártnak kellett lennie, mig eddig a köldök működését felülről szemmel lehetett kisérni. De mivel a köldök mégis a külső részekkel áll kapcsolatban, a henger felső , fedője kerek nyilással bír, melyben a köldökrúdnak oly illedősen kell ki-bejárni, i hogy mellette semmi gőz se férkőzzék ki. E zárolást a hengerfedőbe illesztett s erősen összecsavarolt olajozott kender vagy csepü réteg képezi, melyen a köldökrúd, . 345. ábra. Az egyenküz.
