Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A hőmérő
Meteorología, 297 mérője (332. ábra). Kétszer görbített csőből áll ez, melynek két vége a s ó golyókban végződik. Az a golyó aranyozott vagy platin övvel bír, hogy a harmat jobban föl- ismerődjék, félig étherrel van megtöltve, melybe kis hőmérő merül. A ó golyó finom patyolatrongyba van burkolva. Az egész léghíjas, a belső tért éthergőzök töltik be. Ha a b golyóra éthert csepegtetünk, ez az éther gyors elpárolgása következtén hidegebb lesz. A ó-ben levő gőzök megsűrűdnek, a feszültség megcsökken s az a golyóból új gőzök emelkednek ki s ide ó-be térnek. E gőzképződés folytán az a golyó egyre hidegebb lesz, míg végre külsején megjelenik a nedvesség ' verődék. Hogy a harmat mily hőmérséklet mellett képződött, megmutatja a helső hőmérő ; egy másik, a tartón levő hőmérő mutatja a levegő valódi mérsékletét. E két hőmérő állásának kiilömbzékéhől a légsúlymérő tekintetbe vételével, meghatározható immár, mily nedvességi fokkal bir a levegő az észlelés idején. Hogy mindannyiszor ne kellessék számot vetni, az e végre összeállított táblázatot használják, melyből az eredmény egyszerűen leolvasható. Hasonló s sokat használt műszer Auguszt (berlini tanár 1825) nedveshidegmérője (psychrométerje). Két teljesen megegyező egymás mellett függő hőmérőből áll ez ; az egyiknek golyója patyolatba van burkolva, a mely egy pohár vízhe csüng belé s liajcsövessége folytán a golyót folytonosan nedvesen tartja. Ha a levegő nedvességgel lenne telítve, nem párologna el több víz s e szerint nem köttetnék meg több melegség ; ez esetben mindkét hőmérő egyenlő magasan állana. De ha a levegő még vesz föl vízgőzt, a nedves hőmérő alá fog szállani, még pedig annál gyorsabban s mélyebbre, mennél távolabb van a levegő telítésének pontjától. E két hőmérő állásának külömbs,égéből aztán a levegő nedvessége könnyen meghatározható. E munka könnyebbségére szintén táblázatok állíttattak össze. Meteorologia A mi légkörünkben beálló változások majdnem mindnyájan legalább azokra nézve, melyek az időjárásra közetlen befolyással vannak, hőváltozásokon fordulnak meg. Ezek keletkeztetik első sorban a szeleket, a nedvességtar- j talmat, másod sorban a súly s az összes köriilállások összvehatásából előáll az időjárás. Van a fizikai tudománynak oly ága, mely kizárólag az időjárás viszonyaival, de ezzel a szó legteljesebb értelmében foglalkozik, tehát a tünemények s változások összességével. E tudományt meteorológiának nevezik. A hőmérő, nedves- hidegmérő, a légsúlymérő, villammutató s villammérő a légkör villamos állapotának kitudására s megmérésére, az anemométer (anemos-szél) a szél irányának s erejének mérésére a legfőbb műszerek, melyeket a meteorologia használ. Hogy mily befolyással van az időjárás nemcsak az egyes ember, hanem egész országok s népek jó létére ugyan nem kell külön kiemelni. A meteorologiai kérdéseknek megoldása nagyfontosságú tehát általános tudományos érdekkel bir. Hogy a légköri állapotok egyidejűségéről a kellő adatok megszereztessenek, az egész földet, mint már a lég- súlymérőről szóltunkban említettük, a meteorologiai észlelő állomások egész hálózatával vonták be, s magában hazánkban van vagy 60—70, melyekben a nap meghatározott óraiban (reggeli 7 órakor, délutáni 2 órai kor s esti 8-kor) az itt tekintetbe jövő észleletek megtéttetuek s följegyeztetnek. Az ily módon nyert eredmények összeállításából, összehasonlításából s megvitatásából, hogy a fontos 38 333. ábra. August nedves liidegmérője. Találmányok könyve. III.
