Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A hangszerek
290 A hangszerek. csövek mozgása azonban igen nehézkes volt; el is álltak tőle, mihelyt a múlt század végével Clagget Angliában a főcsövel úgy alkalmazott fiókcsöveket, hogy azokon billentyűkkel lehetett a hangszer belső légoszlopát a megfelelő hosszasságra nagyob- bítani. Ezzel fel volt találva a mai billentyűs kürt. A szerkezet, a melylyel e különböző fiókcsöveket egymással egybeillesztik, különböző. Állt ez kezdetben oly kettősen fúrt csapból, minővel a légszívatytyúnál megismerkedtünk. Forgását egy billentyű eszközli, melyet az ujj billent meg. Könnyű mozgékonyság s teljes légzárás ily módon azonban nehezen érhetők el. Sax Adolf brüsszeli fuvóhangszeres azért tetőiránt mozgó, fúrt hengereket alkalmazott 1833-ban és teljes sikerrel. Sax majdnem minden fúvóhangszerre alkalmazta rendszerét, s gazdag változatokat állított vele elő. Az átmenetek az egyik alakból a másikba, s ezek egyike-másikának különböző sajátságainak sokféle összefoglalása, e hangszereknek oly alakot kölcsönöz, mely az eredeti trombitától vagy a régi kürttől egészen elüt. Ez uj készítményekkel új nevek keletkeztek : Sax-kürt, ophikleide, baroxyton, eufonion stb. 329. ábra. 1. Furulya, 2. s 3. klarinét, 4. oboa, 5. saxophon, soprán, 6. saxophon, alt, 7. saxophon, tenor, 8. saxophon, bariton, 9. furulya, 10. bugósíp, 11. kontra-bordóklarinét, 12. bordóklarinét, 13. Sax rendszerű klarinét. 14. billentő zárulások. A klarinét, oboa, fagott stb. A rezgő test, mely a trombitában, púzonban, vadászkürtben stb. a légoszlopot megszólaltatja, szájunk ajkai. Van azonban a hangszerek oly osztálya, melyeknél a rezgő rugalmas test a csővel szilárdan össze van kötve, s egy rezgő nyelvből áll, mely gyorsan egymásra váltakozó mozgásaival a mellette elhaladó légárt felváltva hol összébb szorítja, hol kitágítja, sűríti s hígítja és ezzel hullámzó mozgást kelt. Mind e hangszereknek csak egy alaphangjuk volna, de mivel a zenében ennek kevés hasznát vennék, a cső fatestét hosz- szában lukakkal látták el, melyeken, ha nyitvák, a rezgő rézoszlop a külső levegővel kapcsolatban van. Játék közben e nyílások, fogáslikak, az újjal befogatnak s szükség szerint bocsáttatnak szabadon. Az egész cső az elzárt nyílásokkal adja a legmélyebb hangot ; ha fúvókéhoz legközelbh levő lik megnyittatik, keletkezik a legfelsőbb alaphang. Az ilynemii hangszerek közt a legrégibb a duda, de a legtökéletlenebb is. Egyes likakkal ellátott síp alsó vége légzáros bőrtömlőbe van beillesztve mely egy más cső által felfújható s a kar szorításával ismét kiüríthető. A kiömlő levegő okozza a hangot, s a szerint, hogy keményebben vagy gyöngébben szorítta-
