Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - Az emeltyű és csigasor
26 Az emeltyű és csigasor. lehet, mennyivel kisebb a henger sugara (félátmérője) a kerék sugarához képest. Vegyük, hogy a b négyszerakkora mint 1 c, ez esetben p-nek csak egy V* részét kell kitennie Tb-nek, hogy ezt egyensúlyba tartsa. Ha a p nagyobb V* részszel Tb-nél, nemcsak a tehernek tartja egyensúlyát, hanem meg is indítja, fölemeli. Ha a kötelek hosszát hasonlítjuk egybe, melyek egyike a kerékről le-, másika a hengerre föltekerődik, nagy külömhséget tapasztalunk, azt, hogy a teher kisebb utat járt he mint az erő. A bejárt út, vagy a kötelek hossza épen megfordított arányban állanak, mint az erő az ellenálláshoz. 10 kilogrammnyi súlyt a hengerkeréken 1 kilogrammnyi súly megemel, a kisebbnek tehát 10 méternyit kell esnie vagyis 10 méter kötelet letekernie, ha a nagyobbat egy méternyire kivánja fölemelni. E törvényszerű függés megmagyarázó]a minden mechanikai készülék hatásmódjának. De nemcsak az emeltyű, lejtő, a hengerkerék s mint alább látandjuk a csiga és csigasor stb. egyszerű gépeknél nyilvánul az, kulcsa ez a liydraulikának is, sőt a legtágabb alkalmazásnál mind annak, hol mozgás van. Ezért szóltunk e törvényről itt részletesebben. Nézzünk egy bonyolult szerkezetű gépet, óraművet s ilyenfélét : az erőt, fejtessék ki az hő által valami gőzhengerben vagy valami kifeszített rugalmas rugó 30. ábra. Hengerkerék. 31. ábra. A hengerkerék elmélete. 32. ábra. A fogas kerekek. által, számos egybekapcsolódó géprészekre kell átruházni, hogy eredeti s egyre ismétlődő egyenes vonalú vagy keringő mozgása a gép tervszerű menetét előidézze. A hajógép köldöke ki-bejár, de az által indított hajó mint valami eszes teremtés szir- tek és zátonyok közt biztosan halad — a kormánylapát nem egyéb mint nagy egy- karu emeltyű. A gépműhelyekben a fúrógépeket, gyalupadokat, aklagépeket, bádogollókat, súlyos pörölyöket, szivattyúkat, szóval az összes készülékeket, melyek mozgásba hozadandók, egyetlen egy vizi kerék vagy egyetlen gőzgép indítja és mozgatja s mindazok a számtalan s különböző hatások az emeltyűk éleseszü alkalmazása s összeszerkesztése által idéztetnek elő, mely emeltyűk hol rúd, hol fogas kerék vagy körhagyó alakjában mutatkoznak. Két egymásba kapaszkodó fogas kerék vagy hajtó olybá vehető mint a hengerkerék ; az erő s sebesség átruházása mindkettejüknél egy törvényt követ. Vegyük, hogy a 32. ábrában a balfelől való kereket közetle- nül valamely erő mozgatja, melynek a befogódzó bájtokkal a másik kereket kell forgásba hoznia. Minthogy a kis hajtókűak csak nyolcz a foguk, mig a nagyobb kerékköredéken mindig 48 fog van, a középső kerék hat, a jobbfelől való 3G s az utolsó kis hajtó 2fG forgást fog tenni, mig az első egyet fordul. Ha a fogas kereket csavarral hozzuk összeköttetésbe, előáll a végnélküli csavar (33. ábra). Ha t. i. a csavart a forgatyúnál fogva forgatjuk, annak egyes menetei belékapnak a kerék
