Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A hang
276 A hang. szereket hosszúra készítik, hogy a fölhangok lehetőleg tisztán szóljanak ; alaphangjukat azért ritkán vagy sohasem használják. Minthogy a hangok rezgési száma tüzetesen meg van. határozva, az oly hangszer, melynek hangsora bizonyos alaphangon épül föl, más hangnemre nem igen vagy épenséggel nem alkalmas. A zenében azért a különböző hangnemek számára különböző hangszer példányok is vannak használatban, melyek, mennél mélyebb az alaphangjuk, hosszabb s hosszabb csö- vűek. így pl. a kürtök közt van C-kürt, F-kürt, E-kiirt ; a klárinétek közt C-klarinét, D-klarinét, B-klarinét ; továbbá E-trombita, Es-trombita stb. A puzónnál a rezgő légoszlop hossza s ezzel alaphangja a csőnek ismert megrövidítésével s hosszabbításával változtatható. A messzeszólás ftelefonia). Meseszerünek tetszett az a hír, mely 1876. végső hónapjain Amerikából hozzánk eljutott, hogy ott oly készüléket találtak fel, melyet ha egyszerű drótvezetékkel kapcsolatba hoznak, a mondott szót vagy egyáltalán a hangot mérföldnyi távolságra elvezeti s a liallgatódzó fül azt híven s az 317. ábra. Eeiss telefonja. eredeti hangszínezettel meghallja. Mikor pedig azt beszélték, hogy ezen az úton egész zenedarabokat is a messze távolba lehet hangoztatni, készen volt a gúnyos megjegyzés az újabb amerikai — humbugra. Aztán csend állt be. A megnevetett találmány feledségbe ment, míg egyszerre ismét hallatszott, hogy a találmánynyal Londonban, Párisban, Berlinben komolyan tettek kísérleteket, s hogy meglepő a telefonon nyert eredmény. E hírrel egyidejűleg már a lapok hirdetési rovatában olvasható volt «N. N.-nél messzeszólók kaphatók vezetékestül 10 fton». Meg is indiíltak vele mindenfelé a kísérletek, s hazánk legkisebb városában is akadt egy- egy a tudomány legújabb vívmánya iránt lelkesülő férfiú, ki polgártársainak azt bemutatta s velük megcsudáltatta. A budapesti telegrafia igazgatósága nem elégelte meg csak a produkcziókkal, hanem a külföld példájára behatóbb kísérleteket tett 1877-nek végső hónapjaiban számos szakférfiú jelenlétében, melyek teljes mértékben sikerültek. Legutóbb Budapestről Székes-Fehérvárra kisérlették meg a messzeszólást, s az eredmény itt is igazolta a találmány nagyfontosságát, mely talán a közel jövőben fel fogja forgatni az egész eddigi híradást-vevést, szóval a feleletváltást.
