Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - Az emeltyű és csigasor
24 Az emeltyű és csigasor. A dióroppantó forgási pontja a csuklóban van. A taliga, evező, dugósajtó s egyébb ily készülékek szorosabb vizsgálat után mind egykorú emeltyűk, melyeknél a teher a forgási pont s erő között van, ellenben a fonókerék vagy eszterga láballója arra mutat példát, a hol az erő közelebb hat a forgási ponthoz, mint a teher. A mindennapi életből százával lehetne példát felhozni, melyek mind töhbé-kevésbbé az emeltyű egyszerű alkalmazásai. Alapjában véve az összes emeltyűk rendkivül egyszerű törvényen alapulnak, mely ekkép fejezhető ki : az egy emeltyűn működő erők egyensúlyban vannak, ha az erő nagyságából és az emeltyűkar hosszából való szorzatok egyenlők. Ha tehát az AB (27. ábra) emeltyűn 6 kilo- grammnyi teher 3 (méternyi, lábnyi, hüvelyknyi vagy ilyes) távolban a forgási ponttól működik, és vele szemben 3 kilo- grammnyi erőnek kellene amannak egyensúlyt tartania, ennek G (méternyi, hüvelyknyi, vagy ilyes) távolban kellene támadni, s itt tökéletesen közömbös, vájjon kétkarú vagy egykaru emeltyűt tartunk szem előtt, mert a 3 kilogrammnyi erő az a-ban működő G kilogrammnyi tehernek ugyanazon oldalon (B felé) tarthatná az egyensúlyt, s akkor szintén 6 (méternyi, hüvelyknyi vagy ilyes) távolban i'-ben kellene támadnia, csak hogy ellenkező értelemben hatnia. Már ha az emeltyűt nemcsak egyensúlyban akarjuk tartani, hanem még mozgást is akarunk vele előidézni, az erő oldalán fölöslegnek is kell lennie. Egészen hasonló eset állhat elő ekkor, mint a lejtő, ék, csavar stb. alkalmazásánál, hogy a kisebb erő ugyan mozgásba h A 20. ábra. Egykarú emeltyű második módja. I B 27. ábra. Az emeltyű törvénye. hozza a nagyobb terhet, de az ut, melyet ez utóbbi megjár, annál kisebb lesz, mennél nagyobb maga a teher s mennél rövidebb az emeltyűkar, melyen hat. Az emeltyű e ható módját már Archimedes ismerte föl; meg is kisérlé azt mathematikai utón bizonyítani. Azonban egész teljességében sem neki, sem azoknak, kik utána e kérdéssel foglalkoztak, nem sikerült. Csak Be la Iliremathematikus tudta ezt a kellő elmeéllel megbizonyítani. A görögök azt tartották, hogy Kinyras, Cyprus szigetének királya a trójai háborúk idején, találta fel az emelőfát. Archimedesről azt beszélik, hogy Hieron királynak oly készüléket mutatott, melynek segedelmével egy nagy hajó a kéznek egyszeri nyomásával mozdítható ki helyéből. Mikor a király e csudás hatás fölött ámulatát fejezte ki, Archimedes e sokat idézett nyilatkozatot koczkáztatta : ((Jelölj ki nekem egy pontot, s én a földet emelem ki sarkaiból«. Váljon ezt emeltyűvel hitte-e megtehetni, mely, ha az egész igaz, gépének alapul szolgált, nem eshetik
