Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)

3. kötet - A telegraf feltalálása

Mutatós telegraf.

239

Î

r

i'

egymással össze vagy egymástól széthajoltak. Később csak egy tájolót alkalmazott, melynek billenései száma tudatta az illető betűt.

A hírezés tájolókkal két hibában szenvedett: egyik az, hogy csak olyan gyakorolhatta, ki az ahhoz külön kieszelt abéczét megtanulta, másik az, hogy, mivel az ily telegraf maradandó jelet nem hagy bátra, a közönség a kapott bírzet pontossága ügyében csupán a tájolót figyelő tisztre volt utalva. Különösen az utóbbi baj elhárítása késztette Steinheilt s Wheatstonet az iró hírező feltalálására, melyről alább lesz még szó.

Mutatós telegraf. Időközben Wheatstonenak az a szerencsés ötlete támadt, hogy a villamos áram hatását egy eső súly vagy rugó erő hatásával párosítja és Davy ez ötletet annyiban hajtotta szerencsésen végre, hogy a villamos árammal egy óramű horogját emeltette ki s fogta ismét be. De az a mutatós telegraf, melyet Davy szerkesztett meg, és melyre 1S39. jan. 4 én szabadalmat vett, egyéb szerkezetében igen bonyolúlt volt, úgy hogy Wheatstone egy évre rá azt czélsze280. ábra. Wheatstone mutatós hírezőjének vázlatos képe.

rűbb szerkezettel pótolhatta. Wheatstone az óraművel mutatót hozott kapcsolatba, mely egy keredékén betűkkel s számjegyekkel beírt korongon haladt odább, s ekkép a kívánt közleményt egyenesen kibetűzte, a mennyiben az illető jegynél megállapodott. Az Angliában most is használatos készülékek ilyen Wheatstone-féle mutatós hírezők.

Mivelhogy e készülék a telegrafok egész osztályának szolgált kiinduló pontúi, néhány szót szentelünk szerkezetének s a mondottakat néhány ábrával érzékűjük is.

Ha a tájolós hírezönél a delejtű volt a fő rész, melyet a villamos áram befolyásolt, itt az egy darab lágy vas, melyet időnként az áram delejjé változtat. A láncznak váltakozó bezárása, kinyitása, mely lánczba a villamdelej tekercse van iktatva, az utóbbi előtt levő mozgatható darab vasat, a horgot, hol vonzza, hol elereszti, tehát kettős mozgásban részelteti, melyet külömböző módon lehet felhasználni a jelek láthatóvá tételére.

Első ábránkban (280. ábr.) A a sürgöny feladóhelyét, B átvevőhelyét jelzi,