Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A villamdelejes készülékek
Paradízmus. 229 a vas legparányibb részeit körül kell özönleniök. Gondoljuk azt, hogy az árammal úszunk, s az éjszaki sark mindig jobbról, a déli sark ellenben balról lesz tőlünk. A 272. ábrában tehát a az éjszaki sarkot, b a déli sarkot jelentené. Támogatja e nézetet a tekercsnek egyél) magatartása, melynek minden nyil- vánulata a természetes delejekkel összevág. Nemcsak hogy vasat vonz, még pedig a sarkokon a legnagyobb erővel, a középen a legkevesebbel, hanem épen úgy gerjeszti a vasban s aczélban is a delejességet, mintha ezeket a legerősebb delejjel fennők. Vasrúd, mely árammal bejárt elszigetelt tekercsbe van dugva (273. ábra), ennek hatását jóval erősbíti. A vas- vagy aczélrúd maga is delejessé lesz még pedig oly módon, hogy, mint a szolenoid, egyik végében éjszaki másikban déli sarkot nyer. A lágyvas e delejes tulajdonságot az áram megszakadtával azonnal ismét elveszíti; az aczélban ellenben a delejes állapot a tekercsben megszűnt áram után is tart még; ez eljárást alkalmazzák is most erős aczéldelejek létesítésekor. Ezeknél azonban fontosabbak a lágyvas darabok, melyek csak időnként nyernek delejes erőt. Ezek az úgynevezett villamdelejek, melyek a villamdelejes készülékek lényeges részét teszik ki. Külömböző használatukról szóltunkban még visszatérünk rájok; egyelőre azonban a villamos áramnak még néhány sajátságát kell szemügyre vennünk, melyek amazokkal benső kapcsolatban állanak. Faradizmus. Faraday (olv. feredé) angol fizikus volt az, ki 1832-ben fölfedezte, hogy a villamos áram minden oly korszerűen zárt (magába visszatérő) vezetőben, melynek közelében elhalad, szintén villamos áramokat támaszt. E tüneményt indításnak, indükczionak, mondjuk. Ez indított (indukált) áramok (vagy fölfedezőjük után elnevezve faradizmus), mindig csak pillanatig tartanak s csak abban a mozzanatban létesülnek, melyben a gerjesztő láncz nyíttatik, vagy záratik. Nyitáskor az indított áram az indító árammal egyirányú, záráskor pedig ellenkező vele. A láncz zárásához vagy nyitásához hasonló hatás keletkezik, ha az áramot vezető drótot hirtelen közeh'tjük vagy eltávolítjuk. Mennél közelebb esik az indított vezető a láncz vezetődrótjához, annál erősebb a hatás, s hogy ez a legnagyobb mértékben kihasználtassék, indított vezetőnek gyakran körülfont drótot alkalmaznak, melyet vagy a vezető dróttal párhuzamosan s mellette vagy magában tekernek össze akképen, hogy a vezetődrót tekercséhez közelíttethessék illetve abba beférköztet- hető legyen. A 274. ábra a mondottat világosabbá teszi. A H tekercs a O sokszoro- zóval mindkét A s A' drótvéggel áll kapcsolatban, tehát zárva van, ha A vagy A'-nál nem történik megszakítás. A H tekercs fölé egy második szintén körülfont
