Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)

3. kötet - A villamdelejes készülékek

A villamsokszorozó. 227 sát ; mihelyt azonban a láncz bezárul, félre libben, kitér, s az áram erőssége szerint kisebb-nagyobb határozottsággal a drótfelé igyekszik irányulni merőlegesen. De nem megy egyre, váljon a drótot a tű fölött vagy alatt vezetjük el. A kitérés ugyan mind­két esetben megtörténik, de az a külömbség áll be, hogy az éjszaki sark az egyik ízben balra, a másikban jobbra tér ki. A kitérés iránya az áram irányával akkép függ össze, hogy, ha az árammal úszva képzeljük magunkat arczunkat a delej - tűfelé fordítva a tű éj szaki csúcsa mindenkor balfelé, déli csúcsa jobbfelé billen ki. Ha tehát a drótot, miután a tű fölött elvezettük, alatta ismét vissza- j ár ta tjük (269. ábra), mindkét eset­ben egyazon módon foghatni s a kité­résnek kétszeres erővel kell történnie. S ha így a drótot körösen mindig abban az irányban tekerjük és e teke- rületeken belül egy delej tűt szabadon lengve felfüggesztünk, ez, mihelyt áram szökik át a dróton, annál na­gyobb erővel fog kitéríttetni, mennél m ábra- A deleitű ki,taifse galvános áram hatása nagyobb a tekerületek száma. Csak hogy a drótnak, hogy az áram valóságban be is járja egész útját, elszigetelve kell lennie, mit selyemnek körülfonásával eszközlünk. Ezen alapul a 270. ábrában bemutatott készülék, mely a rendkivül gyenge áramokat is kimutatja, és melyet ható módja után villám sokszor ozonok (multiplica- tornak) neveztek el. Eb­ben a delej tű selyem--1 gubószálon függ fedőjé­ben egy üveghengernek, mely az egész készüléket a zavaró kiilliatások : légvonat, nyirkosság stb. ellen óvja. Fenekén van­nak a dróttekercsek, me­lyek kezdete s vége a fenéken keresztül kifelé nyúlnak, hogy az áramot gerjesztő testtel kapcso­latba hozattathassanak. Az áram irányát mutat­ják a kis nyilak. Ha az áram jobbról behat a sok- szorozóba, balról ismét kilép. A delejtű azonban nem egyszeres, hanem kettős, melyek úgy vannak egymással összekötve, hogy az ellentétes sarkok egymás fölött vannak. E tűk egyike a tekercs fölött leng, a másik azonban, melynek csak egyik csúcsát látjuk, azon belül. Ha például a felső felénk álló vég az éj szaki sark, az alsó látható a délsarki csvics. E két ellentétes irányú tű kapcsolata azt eszközli, hogy, bár teljesen delejes, mégis csak annyi a törekvése éjszakról dél felé irányulni, a mennyire az egyik tű ereje a másikat túlnyomja. A tűket tehát a galvános áram annyival könnyebben 29* 270. ábra. Villamsokszorozó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom