Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A szélmalom és csavarhajó
A szélmalom-szárny, 19 abban inkább előrenyomuljon, mint sem azt félreszorítsa ; 2. a csavarmenet arányos magassága, hogy minden forgás a ráfordított erővel lehetőleg arányban álló nagy előremozgást gyakoroljon ; és 3. megfelelő mennyiségű körforgás perczenként. Mind e viszonyok, mert maguk közt egymást föltételezik, többnyire s legbiztosabban kísérletek által határozhatók meg. Az «Archimedes» csavarjának alakja széles lapu csavarmenet volt (lásd a 16. ábrát), a b magassága tett 272 métert, a csavar c d átlója 26 métert, úgy hogy a lap a tengelyig 1 méternél szélesebb volt. Valami véletlen által azonban a csavar megrövidült. A hajó t. i. sekélyes helyen megfeneklett és a csavarmenet felét ott veszté és csak a c d ej darab maradt meg. És lám — a hajó gyorsabban haladt mint azelőtt. E tapasztalatra támaszkodva a csavarnak köredékét ezentúl nem készíték többé teljesre, hanem helyette két menetet adtak neki (17. és 13. ábra). A hajó hátsó részében volt a kormánylapát előtt, az úgynevezett merült fában (todtes Hol/), a mely, ha a hajó úszik, a viz alatt van. A göröndüt a gőzgép gyorsan forgatja. Habár a haladás a vizben minden körfogásra nem is tesz ki annyit, mint a mennyi a csavarmenet magassága, mert a viz engedékeny és úgy elül mint hátul kikerüli a csa19. ábra. 20. ábra. A «Great Britain» csavarja. Kettősmenetü hajócsavar. varlapok nyomását, mégis mindig valamennyire halad előre, s ha a göröndü nagyon gyorsan jár, a sok apró hatásból mégis tekintélyes összhatás összegeződik. A hajó- csavar tehát 100—150, sőt még több körforgást is tesz perczenként. A további kísérletek és észlelések valószínűvé tevék, hogy még egy fél csavarmenetre sincs szükség. Egymás mellett tehát négy negyedlapot alkalmaztak (19. és 20. ábra), és a «Great Britain» csavarján azok nem voltak egyebek mint négy egyazon irányban hajlított szárnyak, melyek egy közös göröndiire vannak erősítve. Sokszerii egyéb javaslatok és jobbítások tétettek még, a melyekre azonban ki nem terjeszkedhetünk ; mindannyi nem vonatkozik másra, mint a szárnyak különböző hajlására és nagysági viszonyára; elvük nem tüntet föl semmi újat. Csak a Napier- féle átlós-propellert említjük fel futólag, mert ez a több szerkezettől annyiban tér el, hogy két kerékalaku nagy csavarból áll, melyek egymás mellett vagy mögött vannak, s az a sajátosságuk, hogy részben kiállnak a vízből. A szélmalom-szárny* Rátérünk immár második tárgyunkra, a hajócsavar legközelebbi rokonára : a szélmalomra. A ki a két készüléket csak felszínesen nézi, annak inkább a látszólagos ellentétek fognak szembe tűnni, mint a megegyező szempontok, mely egyezés az elvben van, a melyen mindketteje nyugszik. Ki látott
