Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A galvánosság, villamos világítás s galvános másolás
Volta oszlopa. 213 úgynevezett elemben látjuk. Az ilyen nem áll egyébből mint két darab fémből, melyek egyik oldalukon érintkeznek, míg másik lapjukkal valami vezető folyadékkal vaunak kapcsolatban. A 254. ábrában pl. egy czinklemez rézlemezzel van felső szélén ösz- szeforrasztva, s sósvízbe van állítva. A villamindító erő a fémek érintkező pontján a folyadék által elválasztja a villám-keveréket, az igenlő villamosság a rézben gyűl meg, a tagadó a czinkben s az érintkező ponton kiegyenlítődnek. Abban a mértékben azonban, a mint a kiegyenlítés történik, a folyadékból ismét villamosság válik ki, mely egyazon módon s szakadatlanul az egyesülési pont felé ömlik. Nyilvánvaló, hogy a villamáram épen úgy megy végbe, ha a czink s réz nincsenek is közetlen érintkezésben egymással, hanem ha közéjök más vezető van kapcsolva, mint a 255. ábrában a két fémlemezt összekötő a s b drót. Volta oszlopa. Valamiképen a villamtelepben a leideni palaczk hatását többnek egyesítésével növeljük, azon módon fokozhatjuk nagyobb számú elem sora- koztatásával a galvános áramot, s ez tettleg alkalmazásban is van minden oly helyen, a hol valamely czélból galvános villamosságot gerjesztenek. Volta, az új tan teremtője, ez eszméjét valósította az által, hogy 1800-ban föltalálta a nevéről nevezett oszlopot. Ez, mint a 256. ábra mutatja, váltakozva egymás fölé rétegzett réz s czinklemezekből áll, melyek páronként egymástól közibök rakott, egyenlően nagy s sósvízben áztatott nemezlapokkal vannak elválasztva. E nedves nemezlapok, melyek posztóval is pótolhatók, a 254. s 255. ábrák folyadékéit helyettesítik. Ábránkban a kipontozott réteggel vannak a nemezlapok jelezve, míg a fekete lemezek a rezet, a világosabbak a czinket jelzik. Ha az oszlop alul czinklemezzel kezdődik, fölül rézlemezzel végződik. Az «oszlop» nevet a készüléknek Volta adta alakja után. Volta oszlopát a földtől el kell szigetelni. Mi végből liveglábakra állítják, s a támasztó rúdakat, melyek közé a lemezeket rétegzik, szintén üvegből, vagy legalább is jól lakkozott farudakból készítik. Ha már most az oszlop villamos állapotát vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy közepén teljesen közömbös, hogy azonban két vége felé a villamos feszültség fokozódik s 256. ábra. Volta oszlopa, végre legfőbb fokát a két legszélső lemezpárban éri el. Abban a végében, mely felé a czinklemezek vannak, megtaláljuk az összes igenlő villamosságot, a másikban az összes tagadót, s azért a két véget, a sarkakat, igenlőnek s tagadónak mondjuk. A villamosság feszültsége növekszik a lemezpárok számával, a gerjesztett villamosság mennyisége az érintkező lemezek nagyságával. A míg a két sark nincs egymással érintkezésben, nem is nyilvánul semmiféle hatás. Csak ha drót vagy egyéb vezető kapcsoltatik közbe, venni észre oly hatásokat, melyek jelenségök szerint részint tisztán fizikaiak, részint élettaniak s chemiaiak. Mielőtt ezekkel foglalkoznánk, vegyük szemlélet alá mindazokat a változásokat, melyeket Volta oszlopa lassanként szenvedett; szükséges az már abból a szempontból is, mert azok a telegrafiában, a galvános másolásban stb. nagy jelentőséget nyertek. Volta oszlopának legnagyobb hij a az hogy hatása nem állandó, nem hosszantartó,
