Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A villámhárító feltalálása
A villámhárító feltalálása. Az égi háború. Mit hittek róla hajdan? Újabb nézetek róla. Az égi háború elmélete. A mennydörgés. A villám hatása. Villámcsövek. A villámhárító. Hatása. A csúcsok ható módja. A villámhárító története s szerkezete. Csircs-e vagy golyó? A szívórúd, a vezeték s a sülyesztés. A komor, sötét szín, melyet zivatarkor az ég magára ölt, a vésztjósló csöndesség, mely a közeli kitörést megelőzi, a förgeteg s örvénylése, mely a romlással járó felleget fölélik tornyosítja, a mely megnyílni látszik s a megfélemlett szemmel tengernyi tüzet láttat, a borzalmas recsegés-ropogás, melylyel a menydörgés liosz- szantartó zendülését rákezdi, mig végre a külömböző légrétegekben váltakozó visszhang távoli morajlásban elhal, mindenek fölött pedi^a villám, mely izzó ostorként czikáz le a földre, halált s rombolást hagyva vissza, hova csak lecsap —- mind e felséges s megrezzentő tünemények a képzeletre hatalmas benyomást gyakorolnak s népek gyermekkorában azt a képzetet kelték, hogy az isteni akarat gonosz szellemei által nyilatkozik az égi háborúban. Jupiter ura a világnak s a villám erejének eszköze. A vallások legtöbbjének kezdete a felső istenséget azonosította az égi háború okával. A zivatart, valamint a napot, a vizet s az egész természetet jó kiszemmel nézték, nem keresve az okokot, s a káros hatást alázattal fogadták a sorstól. A magyarok istenét is úgy képzelték őseink, hogy a szivárvány képezi kézíjjat s azzal lövi el tüzes nyilát, hogy karja a villam, melyet a légben villogtat, hogy ura a dörgésnek s villámlásnak. Nyilai félelmesek is voltak s ha valaki ellenségének romlását kivánta, csak azt óhajtá : verjen meg a tüzes isten nyila ! mely átokforma máig él nyelvünkben. Sok idő telt belé, míg az emberek egyátalán keresni kezdték az égi háború mélyebben rejlő okát. Természetes, hogy e törekvésből származott nézetek gyakran elég szerencsétlenek voltak. A villámot (még Boerhave s Mushenbroek) a levegőben lebegő gyúlékony, olajos s kénes párák kigyuladásának tartották, s szükségből még hozzá tevék — hogy a puskapor hatásához hasonló tüneményt kimagyarázzák — hogy salétrom is van belé elkeveredve, Descartes maga azt hívé, hogy a villám oly fénytünet, mely bizonyos fellegcsoportok összevonásából keletkezik s melyekkel nagy hőfejlés van szükségképen kapcsolatban ; a mennydörgés ered pedig abból a zajból, melyet a felhőtömegeknek kell előidézni, mikor nagy magasságból hirtelen alacsonyabban levő felhőkre esnek. A villamgép feltalálása s a vele tett kísérletek azonban csakhamar kiderítették az addig táplált nézetek tarthatatlanságát. Wall angol fizikus volt az első (1708), ki a dörzsölt borostyánkőnél nyilvánult fényben s serczegésben bizonyos hasonlóságot talált a villámhoz s mennydörgéshez. Mások többé-kevésbbé határozottan ugyan ilyet állítottak. De Franklin Benjamin, a nagy amerikai polgár közetlen kísérletek. által tényleges bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a villamgép gyűjtőjéből vett szikra s a villám közt a különbség csak ere-
