Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A villamosság s a villamgép feltalálása
198 A villamosság s a villamgép feltalálása. palaczkot, a 244. ábra több ilyennek kapcsolatát, villamtelepet mutat. C, C’a gyűjtő mely a T fémrúd által van az egyes palaczkok belső bevonatával fí-ben vezető kapcsolatban. A külső ónlemezről PC’ láncz vezeti el a földbe a töltés alatt szabaddá lett villamosságot. A külső s belső bevonat közti kapcsolat előállítására, vagyis a palaczkok elsütésére, lia csak kisérletkép egyéb tárgyak nem tolatnak a vezetékbe, t a Henley-féle kisütő szolgál. A 242. ábra szerint áll az egy fém körivből, melynek C és D szárai az 0 csuklóban mozgékonyak s az üveg fogantyúkkal tetszés szerinti távolságra állíthatók egymástól. Az utána következő 243. ábra más alakját mutatja a kisütőnek s egyszersmind alkalmazását; ugyanezt látjuk a 244. ábrában, hol, ha A a külső bevonattal P-nél áll kapcsolatban, abban a pillanatban fog d'-nél a szikra átpattanni, mikor az 245. ábra. Villám ta tó. A' s a belső bevonat közt a kapcsolatot a kisütő létesiti. A villamtartó (electrophor), melyet villamgép gyanánt használhatunk, ha csak csekély mennyiségű villamosság előállításáról van szó, szinten a kötött 246. ábra. Megosztási vülamgép. villamosság hatásán alapul. Gyantalepényből áll az, mely legjobban sellakk s velen- czei terpentinből lapos alakuan öntetik. Simának kell lennie. E kk lepény, mely 25— 50 centiméternyi átmérőnél 1—2 centiméternyi vastag lehet, száraz rókafarkkal korbácsolva tagadó, azaz gyantavillamosságúvá lesz. Ha már most a gyantalepényre szigetelő fogantyúval ellátott vagy selyemzsinoron függő valamivel kisebb dd födőt
