Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A mikroskop
190 A mikroskop. ázalékokon alapul, melyeket bámulatosan gyors szaporaságuk miatt csudámonadoknak neveztek el. Nagysága az egyes állatnak V 1500------V4000 vonalnyi, úgy hogy egy köbcentiméter kitöltésére 2"550<000'000í000 sőt 50"000,000'000,000 ily állat kell. A monad élénken s folyton mozog, s mivel az egyes állat színtelen s csak két icziny- picziny vörös ponttal bir, elképzelhető, mily számmennyiség kell ahhoz, hogy egy hómezőt mérföldnyi kiterjedésben vörös színben tüntessenek föl. A kén-eső mikros- kopi vizsgálatnál azt mutatja, hogy az egerfa, lúcz- s topolyafenyő, szilfa s ilyek virághímporából áll. A korhadt villódzö fűzfán mikroskopi zúzmót találnak, mely sajátságos fényt sugároz, s a tenger bűvös fénylését miriádnyi parányi állatok okozzák, melyek minden csöppben százezrével vannak. Váljon józan észszel sajnálkozhatni-e, hogy a vizsgálat oly tünemény okát kifejtette, mely a szemlélő lelkét páratlan szépségében hatalmasan megragadja ? Pedig ily balga szemrehányással eleget illették a természettudományokat.
