Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A mikroskop
188 A mikroskop. mire hasznos e nevezetes alakzat. Tudjuk hogy a porszálakon kívül, melyek a hímport a petefészekben bírják, a virágnak tulajdonképi termékenyítő szerve a termő. E termő melyet a 232. ábra 4-ben nagyítva mutat, az alsó kibővült részből, az a maghonból áll, melyben az e peték vastag száron fészkelnek, a b bibeszárból s magából a bibéből, a legfelsőbb csúcsból, mely gyönge hólyagos sejtekből áll, melyek sikeres, czukortar- talmú nedvet, a bibenedvet választják ki. E nedvvel fogja le a bibe a rá hulló hímport és megdagasztja a belső finom hártyát, mely fonálképű csövecskék alakjában a külső bőr nyílásain kibúvik. A hímporcsövecskék keletkezését a hímpor csírázásának nevezzük. A 4-gyel jelölt ábrában a gyöngyvirág, a 2-vel jelöltben a füzkin, a 3-mal jelöltben az ugorka kicsirázotttpnmpora van bemutatva ; a 4. azonban kitárja mint nyúlnak le a gyakran igen hosszú bibeszáron a nedvvel telt csövecskék a petefészekbe, a hol a peteszájon a felül nyílt petékig jutnak (5, 6, 7. ábr.) s itt tartalmunkkal a termékenyítést idézik elő. Az öt s hat alatt a császárkorona fejlődésének kiilömböző 233. ábra. Hím- 234. ábra. a darab izom felmetszett trichina tokkal ; b nőstény fonál féreg. fonálféreg ; c izom bemeszesedett trichina-tokkal. állapota van bemutatva, s 7 alatt a forróégalji Pictia obovata több sejtes csiraszeme. Ez észlelésekkel azonban még nincs elérve az a határ, a meddig a mikroskop oldó ereje hatni bir. E helyütt azonban az aprózkodóbb vizsgálódásba nem bocsátkozhatunk. A már mondottakból is azonban kitetszik az, hogy az ilyképen nyert nézetek összeségéből a szerves alakzatokról táplált képzeteink megvilágosodnak és hogy e felismerés eszközöket ad kezünkre a növekvés, virágzás s gyiimölcsözés elősegítésére s a káros befolyások elhárítására. Csak a mikroskop használata által esett tudtunkra, hogy a növény elemi alkotó része a sejt, s a botanika a szerves levés s növekvés változásaival s okaival foglalkozó növényélettan által vált valódi tudománynyá. A mit penésznek látunk a kenyéren vagy egyéb ételen, a mikroskop alatt csinos erdővé lesz. A szőlőpenész sejtes fonalakból áll, melyek számos csírasejttel szaporodnak el. így terjed e növény óriási sebességgel. Nemcsak a burgonyabetegséget, hanem még egyéb állati s emberi betegségeket is bizonyos növények, nevezetesen
