Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A mikroskop
Mit látni a nagyítón. 185 vonalas nagyítást adott, s képei még eléggé tiszták s világosak voltak. A közönséges mikroskopnál is ugyanazon üvegekkel a nagyítás még fokozható a cső kinyujtásával a szemlencsének a tárgyitól való távoztatásával, s erre tekintettel kell lenni, lia valamely műszer nagyításának vizsgálata közben a szemlencse rendes állásában a mondott számnak nem látszik megfelelni. A nagyító azonban adhat jókora nagyítást, s képei mégsem válnak be. Tiszta és világos voltuk úgyszintén a látás tér azért sokkal lényegesebb befolyással van valamely műszer jóságának megítélésére, mint nagyítása. Bizonyos készülvények pl. a Hipparchia Janira pillangó pikkelyes kimpora, melyet az optikusoknál a kellő formában kapni, igen jól használhatók a műszer jóságának megvizsgálására. Ama. pikkelyek kellő nagyításnál nagyszámú párhuzamos hosszúkás bordákat tüntetnek, erősebb üvegeken nézve ez egyes bordák hálózatos szöttésnek látszanak, mert haránt- vonalakkal vannak egymással összekötve. Ha e karántvonalak 3—400-szoros nagyítással egy középnagyságú műszerben tisztán megismerhetők, az jónak mondható. Ha azonban a kezdő nagyítójával jó [képeket nem nyer, nem kell azt rögtön liasznavehetlennek Ítélnie. Az ok sok esetben ő benne rejlik. Mindenek előtt sok függ a jó készülvények előállításától. Minthogy az áttetsző világosság a rávetődőnek elébe teendő, a tárgyakat igen vékony lemezkékké kell vágni. Ez nem oly könnyű dolog ; a lupával előzetesen tett vizsgálat kimutatja, váljon a késziilvény sikerült-e vagy sem. Ezt aztán egy csöpp tiszta vízzel nedvesítik, a tárgylencsére teszik s a fedőlemezzel letakarják úgy, hogy se léghólyag vagy idegen testek részecskéi ne jussanak közbe. Egyátalján a legnagyobb tisztaságra ügyelettel kell lenni, miért is minden üveget mindannyiszor le kell törülni. A chemiai kémlő szereknek, melyek néha alkalmazásba vétetnek, nem szabad sem a nagyító fémrészeivel, sem pedig lencséivel érintkezésbe jönniök, mert ez utóbbiak ólomtartalmú, könnyen megtámadható üvegnemből valók. Az észlelések czéljára legjobb eleve csak gyönge, de széles látástérrel biró üvegeket használni, s csak mikor a tárgy legalkalmasabb részei kiismerszettek, erősebb üvegekkel folytatni a vizsgálódást. Teljesen jól sikerült készülvények elteendők, még pedig akkép, hogy két kicsiny, hosszúkás, vékony üveglemezke közzé szorítjuk s ezek szegélyét, a külső befolyásoktól óvandó, papirossal körül ragasztjuk s végül aszfaltfirnisz vagy borszeszben oldott kopállakkal betapasztjuk. A készülvények áttetsző voltát úgy lehet megőrizni, hogy a kikészült test természete szerint a két üveg közzé víz, borszesz, terpentinolaj, kanadai balzsam, chlorcalciumoldat vagy ilyesmi egy csöppjét adjuk, mielőtt összeszorítanók vagy betapasztanók. Mit látni a nagyítón ? Hogy az összes természettudományok egyes szakai mennyit köszönhetnek a mikroskop befolyásának, annak ecsetelésére, de még főbb vonásaiban való vázolására sem vállalkozhatunk. Valamint az ikertestvérműszer, a teleszkóp, azonképen megnyitja a mikroskop is a végtelen tér mélységes titkait előttünk. Az^il, hogy a dolgokat egyes izeire felbontja, feltárja levésüket, képzeteket kelt arról az állapotról, a melyen a létező fölépült, s amaz erőkről, melyek a múlt roppant keretén belül mozogtak, tusakodtak, keletkeztek, s melyek nyomai csak mint váz állnak mögöttünk. Végy egy darab krétát kezedbe s az újjaidra tapadt port tedd a nagyító alá. A szabályos alakzatok mily mennyisége van előtted, melyek szerves életnek köszönik eredetöket. Az egész fehér tömeg csupa veszendőbe ment állatoknak finom, kovás s meszes paizsocskáiból, a polythalamiák (sokrekeszűek) héjának oly parányi vázából áll, hogy egy köbcentiméter krétában gyakran 298,000 milliómnál több van egymás mellé tömörülve. Mennyi állatmaradványból állhat az egész krétaképződmény ! Nem elég, hogy az egyes részecskék eredetök szerint megTalálmányok könyve. III. 24
