Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - Bevezetés
10 Bevezetés. natban valamely ellenállással szemben hatásossá válliatik, eleven erőnek nevezünk. Az eleven erőnél kettős szempont jő tekintetbe : a test súlya s sebessége, melylyel mozog. A puskagolyót messzibb s nagyobb sebességgel lökhetem el, mint az ágyúgolyót, s mégis az utóbbi, ha ellenállásra talál, nagyobb erőfejtést nyilvánit, mint az előbbi. A tulajdonképi erőhatást t. i. a tömeg (súly) és a sebesség szorozmánya által mérjük, melyet mozgásmennyiségnek nevezünk s e szerint az erőt az időegység alatt létesített mozgásmennyiségéből tudjuk meg. A mechanikai erőt úgy mérik, hogy kikeresik, mennyi súlyt (fontot, kilogrammot) bir bizonyos meghatározott sebességgel (1 lábat vagy métert egy másodperczben) függőleges irányban mozgásba hozni. A gőzgép lendülő kereke, mely arra való, hogy a köldökrud erőfölöslegét, ha nagyon gyors ennek a járása, magába fölvegye mint eleven erőt, s ismét átszármaztassa, ha az lassan jár, s e szerint egyenletes menetet eszközöl, azért készül oly súlyos vastömegből. Mintegy az erő takaréktárának tekinthető tehát az. Eröegyenköz. Minden mozgás iránynyal is bir, és minden erőt iránya és hatékonysága határozza meg. — Ha valamely szilárd testre csupán egy erő hat, ama 4. ábra. Két erő hatása a mozgás hányára. test, ha csak valami nem gátolja benne, egészen ez erő irányában mozog. De hogy esik meg a dolog, ha egyidejűleg több erő hat rá? Nem nehéz belátni, hogy, ha mindkét vagy több ható erő mind egy irányban működik, kölcsönösen erősítik egy- mást még pedig azonképen, hogy ama test oly erőnek enged, mely az összes egyes erők összességével egyenlő. Belátható az is, hogy, ha az erők épen ellenirányban működnek, a hatást a külömbözőleg ható erők különzéke idézi elő. Máskép áll azonban a dolog, ha az egyidejűleg ható erők irányai szögben hatnak ugyanazon pontra, mint a 4. ábrában, hol két ember a két partról egy a folyó közepén úszó hajót vontat. A hajó sem az egyik, sem a másik irányban nem halad, hanem kettejök közt indul el, épen úgy, mintha egyesegyedül az AD irányban menő erőtől indíttatnék. Értelmezzük ezt részletesben. A a hajó, AB é$ AC a két ember vontató ereje úgy az irányra, mint a kölcsönös erőhatás viszonyára nézve. Az AD vonal ekkor a valódi hatás iránya, vagyis: a hajó az említett AB és AC erők befolyása alatt épenugy mozog, mintha csak egy hatna rá az AD irányban. Minthogy ez erő mintegy a kettőből látszik eredni, azt eredőnek (resultante) nevezték el. Irányát s nagyságát köny- nyen megtalálhatni ; egy egyenköz átlójával fejeztetik az ki, mely egyenköznek
