Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - Zárak, lakatok, tűzálló pénzszekrények és szeggyártás
Szeg és peczekgyártás. 65 a szeg. A szeg hosszának megfelelőig a kiliegyesített vég tövén a pőrölylyel az üllőre fektetve nyújtványt (Ansatz) képez, mely mögött a rudat a vágóvéső által majdnem átvágja, úgy hogy a szegnek kikészített darab csak lazán függ össze a rúddal. Az említett nyújtványból lesz a fej és pedig úgy, hogy a hegyesített véget a már említett szegvasak egyikébe (81. ábra) dugják, egy kis hajtással a rudról letörik és néhány gyors pőrölyütéssel megformálják a fejet. A hegyre alkalmazott gyönge ütéssel végül a szegvasból kiverik a szeget. Ez alatt a rudat a kovács ismét betette a tűzbe, s egy másik izzót vesz elő, hogy egy másik szeget kovácsoljon. Rövid szegeknél az ügyes munkás egy izzó rudvégből két szeget is képes kikovácsolni egymásután (egy hevítésben). Egyáltalán, a mint már említők, a gyakorolt szegkovács gyorsasága bámulatos; mert az ily kovács 12 munkaóra alatt 2000—2500 darab czipőszeget is készít mintegy 1 kgr. súlylyal, vagy 1500—2000 patkószeget 3—4 kgr. súlylyal, vagy 500—600 nagy foglalószeget 472—5 kgr. súlylyal, s még azt is tekintetbe kell venni, hogy a különböző nemű szegek határozott s pontosan megtartandó hosszát csak szemmértékkel Ítéli meg. Gépszegek. A szegeknek géppel való előállítását Angliában találták fel ; már 1809-ben gépszeggyárak léteztek Birminghamban. A követett eljárási módok különbözők ; a vasat vagy izzóan vagy hidegen dolgozzák fel — az utóbbi esetben bádogvagy huzalalakban. Az izzóvasból készített szegek gyártására hengerművek használtattak, melyek idővel egyre javíttattak. Ilyen hengerművet mutat a 82. ábra a homlokzatban és 83. ábra harántmetszetben az 1 és 2-vel jelölt vonal hosszában rajzolva. Ez egymásba fogakkal kapaszkodó két hengerből c c áll, melyek az alaknak megfelelőig, melyet a szegek nyerendők, kömyületükön barázdákkal vannak ellátva. A hengerek kettős fogkapcsolatának (Zalm- kuppelung) az a czélja, hogy a forgás teljesen egyenletes legyen. A 84. ábrában a hengeren átmenő félben levő és már részben szegalakká nyomott vasdarab látható ; a következő ábra úgy tünteti föl, a mikor a hengert elhagyta, A alatt a széles lapon, B alatt hosszátmetszetben. Ez nemcsak a hosszban, hanem 9 g A 84. ábra. Hengerezett szegek. Tnlúlinúnyok könyve. I. 8-2. és 83. ábra. Szegbengermű. 83. ábra. Homlokzata. 83. ábra. Harántmetszete.
