Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - Zárak, lakatok, tűzálló pénzszekrények és szeggyártás
Tűzálló szekrények. Hogy a Chubb-zár megnyitása minden esetben lelietlenné tétessék, már Charles Chubb a következő egyszerű módosítást alkalmazta. A 78. és 79. ábrákban erre vonatkozó javított rekesztők vannak lerajzolva. Ezek a A lyukkal szokásosan a forgó pontúi szolgáló peczekre fűződnek. Az a, b kivágások (úgynevezett ablakok) s az e hasíték rendesen így vannak alkalmazva. Az o és p vágások az árulóra tartoznak. Az újítás az a rovátkában áll. Legyen c a zárnyelvre erősen lapuló rekesztő peczek ; továbbá vegyük, hogy a zárnyelv befelé gyakorolt nyomást szenved, mialatt a rekesztő lemez lassankint emeltetik, e pillanatban minden súrlódási ellentállás (melyből a tolvaj a helyes emelkedés kezdetét következteti) megszűnik, mert a c peczek az n rovátkába nyomult. Mihelyt tehát a peczek e rovátkába csappan, megszűnik a rekesztő meg- mozdíthatása, s ezzel annak lehetősége : azt a kellő magasságra hozni. A tolvaj ekkor fáradozása folytatásának maga vetett gátot. E zárak megnyitása ily módon ennélfogva nagyon valótlanszinű, és feltétlen biztonságot nyújtóknak tekinthetők. A mi a zárak gyártását illeti, ez újabban különös segédgépek alkalmazása és a munkafelosztás elvének felhasználása által a közönséges lakatosság kezéből egészen kivétetett. A maga nemében elsőnek mondható a Londonban 1856-ban alapított Hobbs, Aschley és társa gyártelepe. Ebben Chubb- zárakat készítenek elmésen kigondolt gépek egész sorával és a kézimunka majdnem teljes kizárásával. A főmunkát teljesítik a lyukgató sajtók, a maró gép, az eszterga és a köszörűgép. Napjában 1000 zár készül el. Tűzálló pénzszekrény ek. A biztonsági zárak leginkább az úgynevezett tűzálló pénzszekrényeknél vétetnek használatba. Tűzállóságukat azzal igyekeznek elérni, hogy kettős falakkal látják el minden oldalon, s az üreges közt köröskörül oly anyaggal töltik ki, mely rossz melegvezető, úgy hogy a szekrény külső falazatára netán ható tűz heve igen kis mértékben terjenghet a szekrény beljébe és az eléghető tartalmon, értékpapírokon vagy okiratokon, kár nem eshetik. Erre nézve igen kedvezőnek bizonyiilt a timsó és égvényes savak alkalmazása. Legelőször használta e módszert Millner Tamás Liverpoolban, ki erre a negyvenes években szabadalmat vett. Szerinte a szekrények több közfalat nyernek, melyek közei fürészporral, csontliszttel és ilyes anyagokkal töltetnek ki, továbbá azonban — és ez a lényeges — a tömedék- közben edények vagy csövek vannak alkalmazva, melyek porrá zúzott timsóval, szik- sóval vagy hamuzsírral, gipszszel vegyítve töltvék meg. A nevezett sóknak hatása jegeczvíz tartalmukon alapszik, minélfogva a magukban véve száraz sók fölmelegít- tetvén, vizet eresztenek és kásás állapotba jutnak. E nedvesség által azonban a hő nem hatolhat a tűznek kitett szekrénybe, és a belső falak tovább maradnak liűsek, mint a nem így előkészített szekrényeknél. A pénzszekrényeket a betörés ellen kiilönbözőleg iparkodnak biztosítani. A betörés módszeres művészetté fejlődött már; akadémiája Londonban és Amerikában van. Angliában ezért öntött vasból készítettek szekrényeket, azaz a szekrényt és ajtaját külön-külön öntötték, és azután a két részt megfelelőleg illesztették össze. Nem sokára czélszerűtlennek bizonyúltak ezek s azóta a kettősfalú pénzszekrényeket vasbádogból készítik, melynek vastagsága IV* cm., sőt 272 cm. is. Price gyárában Wolverhamptonban a 2V2 cm. vastag lemezeket nagyobb biztonság czéljából a meg- furatás ellen edzik, sőt néha még két ilyen lemezt egymás fölé is akiálnak, Hobbs G 3 78. és 79. ábra. A Chnbb-zár javított rekesztője.
