Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - Zárak, lakatok, tűzálló pénzszekrények és szeggyártás
58 Zárak, lakatok, tűzálló pénzszekrények és szeggyártás. 60. ábra. Kekesztős zár. A már ritkábban előforduló német zárnál a nyelv mögött tekercsrugó van, mely azt előre hajtja, mihelyt föl van szabadítva. Az ily zár csak felforduláséi, azaz a kulcsnak nincs teljes körjárata. Ennél a zárnál a nyelv csapja (Riegelkopf) rendesen csapi- nos, melynél fogva a zár már az ajtó becsapásánál bezárul azon nyomás folytán, melyet a nyelv a zár ütközőjébe p^p"..............1....1..Ik-, való ütődése által szenved. LtvLj» 111 A közönséges rekesztös zár rajzát a 60. ábra mutatja. Ennél a b nyelvnek felső részén n n’-nél két bevágás van és részben e mögött van az alól ütköző rekesztő vagy zárkapocs i, mely egy négyszögű, a nyelv bevágásaiba illő előszökelés- sel s van ellátva. A kulcs forgatása alatt szakállával fölfelé nyomja a rekesztőt, úgy hogy az s szökelés az egyik vagy másik nyelvbevágásból kiemelődik és a nyelv ide-oda tolható. Befejezett tolásnál pedig a szökelék s bezökken a bevágások egyikébe és a nyelvet ezáltal fogva tartja. Leginkább vannak most használatban a franczia zárak. Ezeken kettős biztosító akadály van : a megerősített őrkarikák és a mozgatható rekesztők. Ez utóbbiak dolga a nyelvet mindannyiszor, hogy a szakáll körüljárt, ismét félretolhatatlanul lekötni s pedig úgy a nyelv két végső helyzetében, mint középes állásában. Ha a nyelv a két oldal egyikének irányában tolandó, a kulcs szakállának, mielőtt a bez- zentőkhöz került, előbb a rekesztőt kell kiemelnie, mely a nyelvet fogva tartja. A 61. ábra a rekesztők legközönségesebb alakját, és a 62. ábraelkiilönítvevisszájátmutatja. Látni való, hogy a kulcs szakálla a felső félkört megjárva, történjék ez akár az egyik, akár a másik oldal felé, még mielőtt a bezzentőhöz ér, belé ütközik a rekesztő kengyelébe és annyira fölemeli, hogy annak kajmója (Krampe, Haken) a nyelv felső rovátkájából, melyben épen nyugszik, kiemelődik és így a nyelv kiszabadul. E tolás után a kulcsszakál- lal együtt a rugós rekesztő is leereszkedik és belébillen a következő rovátkába és ezzel a nyelv ismét meg van kötve. Olyan zár egyfor- dulásu, melynél a nyelv csak két helyzetbe jut, tehát csak két rovátkára is van szüksége. A63. ábrában kétfordulású zár van lerajzolva, ebben a rovátka három és két hézagu a bez- zentő. A rekesztő felső része (61. ábra) ott, hol egy peczek köré van jobbra hajlítva, rugós (federnd), és vége neki feszül egy másik pe- czeknek, vagy mint itt, a kilincs könyökébe (Kropf) ; a. 62 ábrában a rekesztő magában látható. A kilincsre ez nem gyakorol semmi hatást. A rekesztő alsó lapja, melyre a kulcs emelőleg hat, természetesen mindig ívalakú. A rekesztőket sokszorozzák is, úgy, hogy két emelésnek is kell történni, mielőtt a szakáll a bezzentőhöz ér. Ez történik a Barron-féle závárnál, melynél az emelkedés fölül is korlátozva van, a míg az eddig leírt rekesztők föl felé nincsenek határolva, 6u2—64. ábra Oá. ábr. Franczia zár-rekesztő. 63. ábr. Kétfordulású nyelv. 64. ábr. Kétfordulású nyelv biztonsággal. 61. ábra. Franczia zár kulcsával.
