Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A lőpor s lőgyapot
A lőpor meggyulása s elégése. 307 czenkint 74 forgást tétet vele. Az edényeket tölcséreken s az azokon levő posztótömlőn töltik meg. A felső fenekén levő szemzőkorong szétzúzza a puskapordarabokat s a felső szita likain kihajtja a második vagy középszitára. A mi ezen fekve marad, az az ágyúpor ; a finomabb szemek lehullnak a harmadik vagy porszitára. Itt a puskának való lőpor marad, s csak lisztes pora esik az edény fenekére. Az edények különböző osztályából tömlők vezetnek alul felállított szekrényekbe, melyekben a szemek s por külön gyűlnek. Erre a szemeket szellös termekben szétteregetik, meg- szikadtatják, s aztán az elegydobokboz hasonló tonnákba töltik. Ezek lassú forgatása közben a szemek maguk csiszolódnak, a mennyiben kölcsönösen köszörülik egymást. A csiszolást követi már most az utolsó szárítás külön fűtött helyiségekben. A lőpor gyapjupokróczokkal kirakott rácsos kereteken fekszik; a gőzcsövek által fütött levegő szellentőkkel egyenlő hőmérsékletben liajtatik át e rácsokon. Erre kiporozzák, fáj- tázzák, elegyítik a lőport, mire elteszik. Az eltevésre hordókat használnak, melyeket nem szabad gurítani vagy tolni, hanem elővigyázatból mindig liordozandók. Csak az előirt rendszabályok szoros megtartásában rejlik a veszély elleni oltalom. A lőpor meggyulása s elégése. Az alkotó részek arányai, a melyek szerint elkeveren- dők, a czél szerint, melyet a lőpor betölteni van hivatva, némileg eltérő. A régi arány, mint azt Baptista Porta ránk hagyta ez : 6 rész salétrom, 1 rész kén, 1 rész szén. A görögtűz az ókor írói szerint lényegileg állt : 6 rész salétromból, 2 r. szénből sir. kénből. Cliemi- kusaink újabb arányt nem létesítettek. így 75 súlyrész salétrom, 12 sr. kén s 13 sr. szén nyilván valóan egészen hasonló arányt tüntetnek. E keverék, melynek együvé hatását alkotó részeinek tisztasága s a parányiságig vitt porítása lényegesen növelte, mintegy 250° R. kint következik be, a kén az, mely legelőbb ég s aztán a szenet meggyújtja; ha hirtelen áll be, tán szikra által, a szén az, mely legelőbb gyúl ki s a ként meg- gyujtja. Mindkét anyag, a kén s szén, már most megragadják a salétromot s felbontják azt alkotó részeire. A mi eddig csak az egyes porszemek tapadása által megkötött mechanikai keverék volt, most valóságos chemiai vegyiiletté lesz. A salétrom, salétromból s káliból, azaz nitrogén s oxygénből, kalium s oxygénből állván, felbomlik a kén s szén által keltett hőben. A kén megragadja a káliumot s e szerint a gázak, a tulajdonképi vetőerő, melyek lényegileg szénsavból s nitrogénből állanak, felszabadulnak. A szilárd maradék fő alkotó része kén-kalium. A fönebbi leghelyesebb arányok szerint kevert lőpornak 60 százalék gázt s 40 százalék maradékot kellene adnia. Azonban a legjobb lőpor is többnyire csak 40 százalék gázt ad, 60 százaléka pedig maradék. E maradék kénkáliumon kiviil még kénsavas s szénsavas kálit, bom- latlan salétromot stb. is tartalmaz. Oka ennek abban rejlik, hogy a chemiailag tiszta 175. ábra. Puskapor-sajtó. hőfoknál gyúl meg. Ha e hőmérséklet lassan39*
