Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A Dagnerrotypia s fényképirás
A fényképirás papírosra. 297 nyitja az, ha a csapadékot alkénessavas natron oldatával öntjük le s ezt keveset megrázzuk. Azt látjuk ekkor, hogy a csapadék legnagyobb része lassanként eltűnik, de megismerjük azt is, hogy a világosság hatása csak a felszínre szorítkozott, mert végül csak is néhány fekete pikkelyecske marad oldatlanul, melyek épen a világosság által azelőtt ért részecskék. A papirképek készítésénél előforduló míveletek sora tehát ez : 1. az érzékeny réteg képzése ; 2. ennek részleges feketítése ; s 3. a feketítettnek eltávolítása (rögzítés). A papiron a kép tehát úgy készülhet, hogy jó fehér irópapirt előbb konyhasó-oldatba (1 s. : 10 v.) mártunk, megszárítjuk s aztán pokolkőoldaton (30 grant 1 uncia vízhez) áztatjuk, mint a 161. ábra mutatja. Most az érzékeny réteg kész ; a megszárított papir most a kamarában akár a Daguerre- otyp-lemez megvilágítható. A tokból kikerülve a képnek már tisztán kell látszódni ; alkénsavas natron oldatba mártva, a meg nem világosított clilorezüst eltávolíttatik s a kép rögzítve van. Mivel pedig a leirt eljárás lassú, e három mívelet egyikét, a képkelet- keztetést, gyakran két részre kell osztani ; az elsőre hat ekkor a világosság, a másodikra valamely más alkalmas álladék. Yegyünkismétkét kémüvegcsét néhány csöpp ezüstoldat tartalommal s öntsünk mindkettőbe nem világos helyen kevés jodkalium oldatot ; nyerünk vele sárga csapadékot : jodezüstöt. Az egyik üvegcsét hagyjuk ott helyben, a másikat vigyük néhány másodperezre napvilágra s térjünk vele visz- sza ; a kettejét összehasonlítván nem fogunk észlelni köztük különbséget; de előáll az azonnal akkor, ha mindegyik üvegcsébe kevés giibacssavat csöppögtetiink ; az első üvegcse tartalma változatlan marad, míg a másiké, mely világosságot látott azonnal megfeketedik. Azt látjuk tehát itt, hogy a világosság valamely változást csak megindított, melyet a gubacssav tovább vezetett ; az alkénessavas natron néhány csöppjével megállapodásra bírhatjuk. A gubacssav módjára ható anyagok száma nagy ; színiteknek neveztetnek s hatásuk abban rejlik, hogy mindannyian oxy- gént szomjaznak s azt elnyelik bár hol találják. Ha azonban valamely fémsótól megvonatik az oxygén oxyddá, a nemes fémek maguk gyöngéd fémes porrá színítődnek, mely már tovább nem változik el s mindenkor sötétebb színt tüntet mint amannak sói. A gubacssav gyakorolta gyorsított hatást fejlesztésnek nevezik. Valamint a kéneső az ezüstlemezen a láthatatlan képet előtünteti, a gubacssav a papiroson akkor is képet idéz elő, ha az érzékeny papir csak kissé volt kitéve a világosságnak. Mivel minden világosság iránt érzékeny álladék világoson feketedik vagy bar- nul s mivel a fényképiráshoz alkalmas oly anyag nem ismeretes, mely eredetileg sötét volna s a világoson világossá lenne, nem is várhatni, hogy a készülékből azonnal kész kép kerüljön. Sőt inkább a papírnak a legvilágosabb képrészeket, mivel a világosság rájuk legerősebben hatott, legsötétebbnek kell előtüntetnie, míg az erős Találmányok könyve. II. ICI. ábra. A fényképiró-papir kikészítése.
