Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A gyújtószerek feltalálása s a villó
A platinaszivacs mint tüzgerjesztö. 281 melyben légzáróan a be köldök ki- s betolható. Ha ki van húzva a köldök, a henger megtelik levegővel, mely nem illanhat el, hanem sürüdnie kell, ha a köldököt a hengerbe sajtolják. A sűrítés egyetlen egy gyors lökéssel történik ; a keletkező hő által egy darab tapló, mely a köldök aljában eleve megeró'síttetett, meggyűl. A platina-szivacs mint tüzgerjesztö. A platinákról szóltunkban említettük, hogy abból egy véghetetlen likacsos test, az u. n. platinaszivacs állítható elő. A likacsos testekről pedig tudvalevő, hogy ezek felszinökön, likacsaik belsejébe bizonyos gáznemeket nagy mennyiségben szíhatnak fel s sűríthetnek meg azokban, mely sűrítéskor, ha az gyorsmenetű, épen úgy mint a légnyomatú tűzger- jesztőnél, hő fejlődik, mely annyira fokozható, hogy a platina az által izzóvá lesz. Ha a sűrített gáz maga is gyúlékony, meggyül az izzó fémen, és ezen alapul a Döbe- reiner-féle platina-tűzgerjesztő, melyről a 146. ábra teljes képet ad. Ez áll egy c c üveg-, fém- vagy porczellán edényből, mely felül födéllel van elzárva és 2/s részében higított kénsavval van megtöltve. E födélből egy fenekén nyilt b henger nyúlik be a folyadékba, melyből a födélen át, az e rugó által zárt nyílás van, az/ kupakkal szemben. E kupak platin-szivacscsal van megtöltve. A b hengerben pedig egy darab czink van egy sárgarézhuzalra függesztve, mely alsó végével valamivel magasabb, mint a henger alsó széle, Ha már most a higított kénsavval telt edénybe a födéllel befödik, a belső henger s vele a czink a savas folyadékba mártódik, mikor is azonnal megindúl a viz bomlása, vagyis annak oxygénje a czinkkel s a kénsavval kénsavas czink - oxyddá egyesül, a hydrogén pedig kiszabadul s a henger bensejében a folyadék fölött meggyül. A bomlás addig tart, a míg a czink a kénsavval érintkezésben van, s mivel a hydrogéngáz nem talál magának utat — mert az egyetlen nyílást az e rúgó zárva tartja — lassankint kiszorítja a henger bensejéből a folyadékot a nagyobb edénybe, mikor is az történik, hogy a czink végül a folyadékon kívül csüng, s több gáz innen túl nem fejlődhetik. A nagyobb edényben levő folyadék azonban viszont a gázra gyakorol nyomást, ha az e rúgó megnyomásával a gáznak útja nyílik a hengerből való elillanásra, addig áramlik ki ebből, mig a kénsav a hengerben oly magasan áll, mint kivül. E kiáramláskor a gáz közetlenül az / kupakban levő platinaszivacsra talál; azonnal megsűrűdik, a platina ez által izzásba jő s kigyujtja a még utána áramló gázt, mely addig, míg a rúgó nyitva marad, halványkék, de erős hevtí lánggal tovább ég, a míg tart a gázkészletben. — Időről időre e kénsavas folya dékot meg kell újítani. E Döbereiner-féle tűzgerjesztővel nagy hasonlatossága van a villamos tűzgerjesztönek. Ennek a platinaszivacs helyett két fémcsúcsa van, melyek közt abban a pillanatban, midőn a rúgó lenyomatik s a hydrogén kiáramlik, villamos szikra pattan át, mely a meggyújtást eszközli. Hogy mily módon idéztetik elő e szikra, mutatja a 147. ábra, mely a villamos tűzgerjesztőt eredeti berendezésében tünteti föl. E szerint a hydrogén az A edényben fejlődik ; a gáz feszülése a kénsavat felhajtja az A' edénybe, a honnan ez a gázra nyomást gyakorol s a csúcs nyitásán szeretné kiszorítani. Ez ut azonban rendesen zárva van s csak egy kis emeltyű segélyével nyilik meg, mely egy selyem zsinórral áll kapcsolatban, s az alsó szekrényben álló elektrophornak tetejét emeli meg. Ez a fémcsúcsból kiinduló fémhuzalt érint meg, közli ezzel villamosságát, mely az elektrophor gyantalepényével kapcsolatban levő másik fémcsúcsra mint Találmányok könyve. II. oß 146. ábra. Döbereiner platina-tüzgerjesztője.
