Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Az üveg és feldolgozása
Az üvegfestôs. 265 Magyarország üvegiparának főszéke a felvidék kies völgyeiben van, hol virágzásának föltétele : jó minőségű kvarcz s tüzelőanyag nagy mennyiségben található. A magyar korona területén összesen 45 üveggyár van, melyek közül 37 a külföld legjobb üveggyárainak mintájára van berendezve, s az egyszerű fúvott üvegtől a színezett, vésett s köszörült finom üvegig a gyártományok nagy választékát nyújtja. Az üvegfestés. A szép színezettel, melyet az üveg felölteni tud, kapcsolatban átlátszóságával, pompás hatás idézhető elő, és a művészet czéljaira ennélfogva ki is aknázta. Az üvegfestés színes ablaktáblák alkalmazásából fejlődött, ezeket elejénte tarkázva sorakoztatták, majd meg mozaikszerűen állították össze, az egyes darabokat vékony ólompáttal foglalva egymás mellé. Egy ideig díszítmé- nyes rajzok egyberakásával érték be, később megkisérlettek alakokat föltüntetni. De ezek még nem mondhatók tulajdonképi üvegfestésnek, mert ezt az ömleszték festékek beégetése jellemzi. A beégetett festéktí üvegkép előállítása a 10 századra esik, de virágzása korát a 15. s 16. században érte el. Azon túl a művészet ez ágát megszűntek ápolni és csak e század eleje óta éledt újra fel Lajos bajor király pártfogása alatt Münchenben. Az üvegfestés lényege röviden így fejezhető ki : Ha könnyen ömledő fémoxydok által festett üvegömlesztékek finomra eldörzsölt állapotban üveglapra kenetnek, ezek mérsékelt hőben, melyben az üveglap még nem indul olvadásnak, úgy beömleszt- hetők, hogy igen tartós hatásos festeményt képeznek. Mivel a színes üvegömlesztékek átlátszók vagy mégis áttetszők, az üvegfestemények átverődő világosságra szá- mítvák. A művész czéljaira az üveglap mindkét oldalát használhatja fel. A néző felé eső oldalon vannak mindig a legerősebb árnyalatok. Rendesen ez oldalra alkalmazzák az árnyékló színeket s a világosabbakat az ellenkezőre juttatják. Minthogy a beégetés által keletkezett színek a tisztaság s a tűz híjával vannak, mely pedig, különösen nagyobb festeményeknél a hatás fokozására elkerülhetetlen a háttér, ég stb. előállítására, a színes s kettőzött üveget alkalmazzák, s alkalmas sötét festékek beégetésével idézik elő a kellő árnyéklatot. A mostani üvegfestemények e szerint tényleg a valódi üvegfestemény s üvegmozaik szerkezményei. E fogásnak köszönhetik az üvegfestemények pompás élénk színezetüket. Az iivegfesteményben festékekül használt fémoxydok rendkivül sokfélék. A régi üvegfestésnél & feliér majd sohasem fordul elő. Újabban különösen a. hússzínek keverésére használják a tiszta fehéret, mely ónoxydból s antimonsavas káliból lesz. A sárgahoz antimonsárgát, aztán vas-, ón- s antimonoxyd keverékét használják. Tiszta vasoxyd, aranybibor, s aranyoxyd, ónoxyd s chlórezüst adnak veres színt. Barnát nyerni a monganoxyd, sárga okrából. Feketének használnak iridiumoxydot platinaoxydot, kobalt- s mangánoxydot ; fognék kalium, kobalt, nitritet; zöldnek elírom- s rézoxydot. Az üvegfestésnél megkülönböztetnek lágy s kemény üvegfestéket. Az elsőbbek nem igen hígfolyósak s olyképen üvegesednek, hogy fényen, átlátszóságon kivül nagy lágysággal is bírnak ; az üveglapnak csak hátára festenek vele. A kemény vagy árnyékfestékek főtulajdonsága keménység s áttetszőség. Omlesztékül kovaföld, miniom s bóris szolgál. Az ömlesztékkel a legbensőbben elkevert porfesték valami kötőszerrel eldörgöltetik, mely az ecsetből kienged, az üvegre erősen odatapad s a tűzön tökéletesen elillan anélkül, hogy duzzadna. Újabban kötőszerül csak étherikus olajat még pedig terpentinolajat használnak; a mellett még levendulaolajat, berga- mott- s szegfűolajat. Az üvegfestemény előállítására szánt üveglap egyik oldalára ráfestik az egész kép vázlatát s árnyéklatát vörös, fekete vagy barna festékkel s a másik oldalon az egyes helyeket a kellő festékekkel illuminálják. Az árnyéklatok s a sötét festékekkel készült körrajzot, valamint azt mit az olajfestésnél aláfestésnek Találmányok könyve. II. 04
