Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A fazekas-árúk és a porczellán
maradnak, s a lemezzel a kemenczébe tolhatok, a hol megsülnek vagy kiégnek. Hat vagy tiz perez alatt nagyságuk szerint ki vannak égetve. A füleket a gombokra kézi munkával rakják rá. A porczellánfestés. Ha a fehér árut még festeni, vagy aranyozni, tehát művészettel szépiteni kell, még egyszer kiégetendő, hogy a festék megömledjen s a mázzal egyesüljön. Gondosabban készülő festmények mindig többizben tétetnek az izzóhőbe s csak apránként készülhetnek. Sőt épen a leggyöngédebb részek, minők pl. a husszinek, igénylik a legtöbb égetést. A porczellánfestéshez, mint az üvegfestéshez ásványi festékek vagy fémoxydok használtatnak, melyek azonban az üvegre 220 A fazekas-árúk és a porczellán. használt festékeknél testesebbek, mert amazoknak nem kell átlátszóknak lenniök, mint emezeknek. A festékeket levendulaolajjal keverik el s úgy használják festésre, mely az ecsettel megy végbe. A rendes festékek: aranybibor pirosnak egész akarmin- veresig; vasoxyd vörösnek, barnának, violának ; antimon ólomüveggel szalmasárgának ; kobaltoxyd kéknek ; rézoxyd zöldnek ; chromoxyd sárgának ; titanoxyd sárga veres s zöldnek; iridiumoxyd feketének stb. De nem minden esetben lehet a fémoxydot azonnal használni, hogy a kivánt szinhatás el legyen érve, sok esetben azt előbb valami ömlesztőszerrel: kovasavval, bórissal kell összeolvasztani, hogy pl. barna vagy sárga szin álljon elő ; ez oknál fogva az előbbieket az utóbbiaktól megkülönböztetik : 89. ábra. Festett porczellánasztal a meisseni porczelláugyárból.
