Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A fazekas-árúk és a porczellán
217 siikhöz szükséges hőfok szerint, mely 180CT C.-ig emeltetik, eloszthatók legyenek. Mikor a porczellán fehéren izzó, mit egy kivett próbáról Ítélnek meg, egészen bezárják a kemenczét s lassan engedik kihűlni. A kiégetés rendszerint 17—18 óra hosszat tart, a kihűlés 5—6 napig. A 85. ábra egy porczellánkemenczét átmetszetben mutat. A hengeres test felül kúpos kürtővé lesz. Falai a hő összetartása czéljából rendesen kettősek, s közük hamuval stb. van kitöltve. Kívül az egész falat erős vaspántok fogják össze. Az alsó s következő emeleten köröskörül négy tűzhely van, melyek kissé külebb állanak, hogy a láng tisztábban csapódjék a kemenczébe. A tüzelő anyag korában csupán fa volt, újabban azonban majdnem mindenütt s a legjobb sikerrel használják a 85. ábra. Porczellátikemencze átmetszetben. kő- vagy barnaszenet. Ezek lángja ugyan ronditóbb, a mi azonban nem baj, mert a porczellán úgyis tokba van zárva. A tokok kerek, dobozszerű edények, melyek tűzálló agyagból valók, s oszloposán úgy vannak egymás tetejébe rakva, hogy a felső az alatta levőt fedélkép elzárja. A kemencze felsőbb emeletei, a hol a hőség természetesen gyöngébb, az első égetésre, a kisütésre valók, azonkívül ki égetnek bennök tokokat, pergelik a mezőpátot stb. A kisiités alatt, melynek a por- czellánokat a máz fölvétele végett alávetik, az anyag elveszité súlyának mintegy Vs-dát, s az edények csak nagyon keveset fogynak le ; a rákövetkező kiégetés által, mely czélból az áru a kemencze legalsó részeiben a legerősebb fehéren izzó hőnek Találmányok könyve. II. ao
