Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Az aluminium s magnesium. A drágakövek gyártása
194 Aluminium s magnesium. A drágakövek gyártása. folyton megújul, a bórsav nagy része elillan, s a visszamaradt rész végül nem lesz képes az összes agyagföldet s talkföldet oldatként megtartani. Egy része, melynek bórsavas egy értékűje elpárolgott, ki fog válni és épen úgy mint az elpárolgott oldatá- búl leülepedett só, kristályokat vagyis agyag- s talkföldes kristályokat azaz spinellt fog képezni. E kristályok, midőn még ömlödtek, fémoxydok hozzátételével festhetek; így a chromoxyd vörös, a kobaltoxyd kék, továbbá a vasoxydul zöld színt kölcsönöz nekik. Ebeimen ily eljárással nagyszámú mesterséges drágakövet állított elő oldószerül majd a bórsavat, majd egyebeket használván. E költséges termékeken kivíil nagy mennyiségű ásványokat készített, melyek előállítása ugyan nem oly nagy gyakorlati érdekű, mint a drágaköveké, de melyek az ásványok keletkezéséről, eredeti közettömegekből való kiválásáról s ezzel földtekénk szilárd váza képződéséről s átváltozásairól felállított föltevések megítélésére roppant fontosságúak. Daitbré, Sant-Clair-Deville és Caron, kik — s kivált az elül nevezett — az ásványok eredetének fürkészésével s a mesterséges drágakövek előállításával sokat fáradoztak, valamennyire más élj ár ást követtek. Az agyagföldet gáznemű vegyűleteikből kiválaszták, s ily módon nagyobb darabok nyerésére kedvezőbb föltételeket tudtak elérni, mint Ebeimen, a ki folyadékos oldatokból csak apróbb kristályokat bírt kapni. Daubré pl. floursiliciumot hevített s a gőzöket porrá zúzott tiszta agyagföld fölött vezette el. Ebben a fluor silicium úgy felbomlott, hogy fluoraluminium s kovasav keletkezett, mivel az agyagföld oxygénje a siliciummal kovasavat képez, s a fluor a szabaddá lett aluminiummal fluoraluminiummá egyesül. A kovasav egyre elegyül az agyagfölddel, a melyből még elég maradt fen s a kovasavas agyagföld a fluoralumi- niummal kettes sóvá egyesül, a mely chemiai összetételében egészen megfelel a főpapnak. A tömeg, melyet Daubré ily úton nyert, csakugyan minden részben csupa kis topázkristályokból állt. Daubré eljárása egy bajban szenved, s ez az, hogy az egész tömeg össze-sül s a bensejében levő kristályok nem igen nyerhetők oly nagyságban, hogy gyakorlatilag használatba lehetne őket venni. E bajnak elejét veszik St.-Claire-Deville s Caron módszerei. A fluoraluminium s bórsav nagy hőben gőzökké válnak ; ha e gőzöket összevezetik, a fluor egyesül a borból és oxygénből álló bórsav borjával fluorbórrá. A bórsav oxygénje ellenben a fluoralumhiiumból kiváló alumíniumba vegyül s azzal agyagföldet képez, mely, mivel gáznemű vegyületből hirtelen válik ki, kristályokat képez. Már ha a fluoraluminium és bórsav gőzeinek összegomolyítása több ideig tart, a keletkezett kristályok az újabb s újabb lerakodások által mindinkább nagyobbodnak. E módszer feltalálóinak sikerűit ilyképen színtelen korundot előállítani, melynek egyes teljesen átlátszó kristályegyedei 8 millimétert meghaladó nagysággal bírtak. Fájdalom nem volt meg e kristályoknak a térfogatuknak megfelelő vastagságuk, mely által egyedül lehettek volna csak ékszerkövekül használhatók. Mikor fluorchro- mot adtak hozzájuk, mely álladók a höben szintén illanó, a korundkristályok színesek lettek s hol vörös rubint, hol kék zafírt tüntettek ; akadt zöld kristály is, a mely színét szintén a chrómtól vette és a természetben oly ritkán előforduló keleti smaragdnak felelt meg. A elírom tehát három különböző vegyületben festő anyagkép képes hatni. Az ékszerkövekül alkalmas nagy kristályok előállításának föltétele : az illasz- tandó test lassankénti hevítése, aztán a legnagyobb hőmérséklet egyenletes fentar- tása, a melyet azonban nem szabad magasabbra fokozni, mint a mennyi a lassú elpárolgatásra épenséggel szükséges, hogy szakadozottan, de folytonosan csekély mennyisége váljék ki a drágakő tömegnek, s végre az, hogy lehetőleg nagy mennyiség vétessék munkába.
