Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Ólom, ón és higany
Ólom, ón és higany. Ólom. Történeti adatok. Erczei. Az ólom kinyerése érczeiből. A giibös kemencze. Az ólom finomítása az iizőpestben. Az ezüstcsillanás. Gélét frisselése. Sőrétek, golyók, csövek. Mérges tulajdonságok. — Az ón. Történeti adatok. Előfordulása. Termelése. Ertékitése és olvasztása. Tisztálása. Technikai alkalmazása. C)nozás. Ónöntés. Ötvözetei és készítvényei. — A higany. Mit véltek róla. Tulajdonságai. Szilárd higany. A higanygőzök ártalmas volta. Előfordulása és termelése. Czinnober. Koliolása. Tisztálása a fémes higanynak. Alkalmazási módjai. A foncsor és egyéb vegyületei. Az ólom minden valószínűség szerint egyike a legrégibb fémeknek ; a legrégibb hagyományokban van szó róla: a bibliában (Mózses és Jób könyvében), badil név alatt, Homérban molybdos a neve. Az, hogy korán ismerték föl a népek, abból magyarázható, hogy az ólomérczek külseje sokat mutat és könnyű szerrel vehető ki belőlük a tiszta fém. A rómaiak idejéből Pliuiustól tudjuk meg mire használták az ólmot ; a hajófenekét rakták ki vele és vízvezetéki csőveket készítettek belőle, melyeket Plinius szerint 2 rész ólomból és 1 rész ón ötvözetéből forrasztottak össze. Kis osztócsővek voltak ezek, melyek a falazott csatornából a vizet a házakba vezették. Azt tartják, hogy az ó-korban az ólomoxydot, az ólommarát, már használták fazekas máznak ; azt pedig, hogy üveghez használták, régi üvegek vizsgálatából derítették ki. A földközi tengermelléki hajdani népek az ólmot talán az ólomban oly nagyon gazdag Spanyolországból kapták, hol, sokkal előbb, liogysem a rómaiak birtokba vették, ólombányákat aknáztak. Az alchemisták az ólmot Satum névvel ruházták fel, s e nevet néhány patikaszer máig is viseli (butyrum S., flores S., saccharum Saturni). Az ólom több tekintetből nem nemes fém ; nincs sem csengése, sem rugalmassága s szívóssága, fényét a levegőn csak kis ideig tartja meg, oly kémszerek megtámadják, melyek más fémet érintetlenül hagynak (pl. a konyhasó sőt még a tiszta víz is), oldatai és minden készítvénye méreg ; mindamellett bír oly fizikai és chemiai tulajdonságokkal, melyek gyakori és sokféle alkalmazását biztosítják. Közönséges anyag az ólom abból a tekintetből is, hogy, habár földrajzilag egyenetlenül is elosztva, tömegesen fordul elő. Európának különösen nyugoti és részben déli tájai gazdagok ólomban. Leginkább bővelkedik benne talán Spanyolország, a hol csak az iparnak kellene fejlettebbnek lennie, hogy uralkodjék az ólompiaczon; jelenleg évenkint mintegy 23A millió mázsa ólomérczet aknáz. Kétszeresét ennek szolgáltatja Anglia, a mely mészhegyeiben gazdag ólombányákkal bír. Franczia- országnak kevés az ólma. Németország egy évi ólomterméke meghaladja a 3 millió mázsát. Ausztriában az évi ólom termelés mennyisége 72—80.000 mázsa közt váltakozik, 1871-ben azonban 61.000 mázsára szállt le. Magyarországon átlagosan 21.000 mázsa ólom kerül a bányákból. A statisztikai adatok szerint 1870-ben tett a termelés 18.873 mázsát, 1871-ben 28.884 mázsát, 1872-ben 29.671 mázsát, 1873-ban pedig csökkent 26.270 mázsára.
