Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)

2. kötet - A réz

Sárgaréz. i 29 és jól kitölti a mintát, anélkül, hogy hólyagossá lenne, mint amaz. Ehhez járul, hogy a sárgaréz a rézhez képest sokkal olcsóbb, és az eset áll itt elő, hogy egy anyag egy másik olcsóbbal párosítva nemcsak olcsóbb árt eredményez, hanem annak tulajdonságait lényegileg javítja. Ezek szerint természetes, hogy a sárgaréz oly elterjedt alkalmazásnak örvend, s hogy mindenütt szemünkbe akad, majd mint kisebb öntvény, hol mint kis gép, készülék sth. Csak a konyhában nem használható főzőedényül, épen úgy mint nem a réz ; savakban még könnyebben oldódik mint ez és oldata egy méreg helyett kettőt tartalmaz. A mily nyúlékony a sárgaréz hidegen, oly törékeny izzón ; a kalapács alatt darabokra törik szét. A kovácsolható sárgaréz sok ideig lehetetlenségnek tartatott és még is akadt ilyen ; ötvözetek 60—70 rész rézből és 30—40 rész czinkből izzón nyújthatók kalapácsokkal, hengerlőkkel. A sárgaréz rendesen többé-kevésbbé nagyobb számú egyéb fémkeverékeket is tartalmaz, melyek azonban, ha bizonyos határokon nem mennek túl, nincsenek rósz hatással. Az ólom vagy ón egy vagy más esetben még kivánatos is, és ha nincs jelen, tesznek belőle hozzá. Az ólom (mintegy 2 százalék) a sárgarezet lágygyá és nyúlékonynyá teszi ; a vésnök sárgarezét megkeverik ónnal, mert akkor az árvéső alatt élesen válik ki és a szilánk könnyen emelődik és tekerődzik ki. Vastartalom­mal bír a néhány éve felkapott sterrofém, mely 60.2 réz, 38.i czink és l.is vas ötvözeteknek bizonyult. Sziliére nézve a sárgarézhez hasonló, törése olyan szemcsés mint az edzett aczél, a hőben kovácsolható és nagyobb ellenállással bír, mint a vas, úgy hogy kisebb gépszerkezetekben és egyebekben az aczélt pótolhatja. Ausztriában az Uchatius-ágyúk előtt ágyúfémül ez szolgált. Ha az ötvözetben 1 rész czinkkel szemben 272 résznél többet tesz a réz (pl. 5—10 rész réz juthat 1 rész cziukre), akkor ez a tompák (rézarany, Rotlnnessing, tombac) osztályába tartozik. A rézben bővelkedő ötvözetek a réz mennyiség növe- kedtével sötétebb színezetűek, finomabb szemcséüek, lágyabbak s nyújthatóbbak. A tompák épen úgy mint a sárgaréz különböző czélokra szolgál ; készülnek belőle öntvények s csecsebecsék. Ha oly tárgyak készítendők a tompákból, melyeknél fődolog a külső látszat, akkor erre kell törekedni, vagyis a színezet emelésére; a már részben elfelejtett elnevezések : szimilor, pinchbeak stb. tanúságai annak az igyekezetnek. Ez ötvöze­tek, ha nem is versengő társai az aranynak, de mint a «szegény ember aranya» meg­állják helyöket. Nehány éve ismét merült fel egy mesterséges arany, a talmi arany, melyből leginkább óralánczokat készítenek. S valóban szép aranysárga színű s tartós fényű. Vizsgálat szerint áll 86.4 rézből, 12.2 czinkből, 1 ónból, 0.3 vasból; ez utóbbi valószínűleg nem került belé szándékosan. Az aranyverők, kik az ő tulajdonképi közönségük előtt kétségtelenül arany- csinálók, 11 rész réz és 2 rész czink elegyből, tehát a tompák egy fajtájából a karácsonfa almái és diói számára verik az aranyfüstöt, vagy a sárgarezet hengerük ki liártyaaranynyá vagy aranyfilivé. Mint már a czinknél megjegyeztük, már régtől fogva értettek a sárgaréz elő­állításához, még mielőtt tudva volt, hogy létezik oly fém, mely a rézhez adva ennek színét, tulajdonságait elváltoztatja. A sárgaréz előállítására úgy régen mint mostanság oly szélpestek szolgálnak, minőt 42. ábránk példáz. Az ilyenbe 7—8 tűzálló agyag tégely fér, melyek rácson állanak és izzó kőszénnel vannak körülfogva. B jelzi az ajtókat, C a hamúgyűjtőt, A a kürtőcsövek fedőjét, melyet oszlopok támogatnak. Egy külön e czélra szolgáló Találmányok könyve. II. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom