Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A réz
112 A réz. A réz előfordulása. Színállapotban nem ritkán fordul elő a réz telérekben, liasadékokban rézérczczel vagy más fémmel vegyest ; van hogy kristályos alakban, ágasan vagy mobszerűen stb. találják. Sok ilyen esetben azonban annyira el van liintezve, hogy vájásra nem érdemes. Termék alakban tömegesen csak néhány helyen lelik : az Uralon és Éjszak-Amerikában. Ez utóbbi helyen a felszínen elszórva is akad és az Egyesült Államok Felső-Taván óriási nagyságú darabokat találtak : a hírlapokban egy 3500 kilogr. súlyú ily darabról tettek említést. Természetes, hogy az ilyen a felszínen heverő mutatványak földalatti kincsekről tanúskodnak, és csakugyan nyíltak is ott meg oly rézbányák, melyek már most nagy jelentőségűek. Amerikának Peruban, Chiliben, Kubában s más helyein is gazdag rézércztelepei vannak és újabban Ausztrália is jelentős mennyiségű rezet szolgáltat bányáiból. Szibériában, a kirgizek országa nehány szomszédos kerületeiben, csak pár éve fedeztek föl mesés gazdagságú termék-réztelepeket. A napszínt alatt 8 méternyire tiszta fémet leltek, és még mélyebbre hatolva egy 500 púd vagyis 10,000 kilogramm súlyú darabra bukkantak, ha csak a nagy távolság nem nagyította ennyire hírét, mert meg kell gondolnunk, hogy e lelet még Nisney-Nowgorodon túl is 500 mértföldnyire fordult elő. Európában évenkint egy fél milliómnál több rezet termelnek, és ebből Angliára több esik felénél, különösen Cornwallis, Swansen stb. gazdag telepeiből, de még többet idegen érczekből. A rezet azért nem is találni sehol sem oly kiterjedt használatban, mint Angliában. Magyarország is gazdag ez érczben, de termelése évről évre csökken, minek oka az, hogy a bányabirtok nagyon el van darabolva, hogy a munkások más keresetforrásokat találtak, nevezetesen a vasútaknál, a tőke hija, a réz árának csökkenése, mit a Chilliből Európába áthozott nagy rézmennyiség okoz. Ez okokaál fova a termelt mennyiség egy évtized alatt felére vagyis 50% szált alá, mert míg 1863-ban a termelt mennyiség 36.284 mázsára rúgott, 1873-ban csak 18.860 mázsát tett. Ez idő alatt a legjobb év volt 1867, melyben a termelt inennyiség 42.530 bécsi mázsa volt, mely után 2,079.432 frt jövedelme volt a bányabirtokosoknak. A legrégibb és legdúsabb bányák vannak Margitfalván, Szepes-Iglón, Szomolnokon, Gölniczen, Metzenzéfen, Libet- és Nagybányán, továbbá Oraviczán, Dognácskán és Szászkán. A rézkoholást gyakorolják még Svéd- és Norvégországban és Oroszországban, az Uralon és Altain levő bányaiban. Az austrialiai, és az amerikainak jó része, úgyszintén a norvég rézércz feldolgozásra Angliába kerül, de igénybe veszi azt Franczia-, Spanyol-, Olaszország is, továbbá Kuba, az Egyesült Államok, Dél-Amerika (nagyban nevezetesen Chilli). Nagy mennyiségű, igen szép rézzel bír Japán, mely e termékével egész Kelet-Ázsiát ellátja. Jelentékeny a réztermelése Armeniának, melynek kiviteli kikötője Trebizondban van a fekete tenger melléken. Innen évenkint 130.000 mázsát szállítanak el. Az összes tartományok egy évi réztermelését 1,730.000 mázsára teszik. A természeti színréz barnára vagy zöldre befuttatva is azonnal megömleszt- hető. A technikailag legfontosabb rézérczek két természeti csoportba oszthatók ; olyanba mely oxygén-, és olyanba mely kénvegyületű. A legkiválóbbak ezek: vörös- rézércz. Ez áll rézoxydulból, s legszebb darabjaiban 89 százalék tiszta réz van. Malachit s rézazur a rézoxydnak vegyülete szénsavval és vízzel. Az első különösen szép zöld színével válik ki és nagy mennyiségben fordul elő Szibériában. Tudvalevő hogy a malachit legszebb darabjaiból műtárgyak és ékszerek készülnek, és csak a mi erre nem használható, dolgoztatik fel rézzé. Ép így van ez a kék rézlazurral, melynek tisztábbját képíró-festék készítésére használják. Ezek réztartalmuk, könnyű értékí- tésük és a belőlük nyert fémnek jósága miatt nagyra becsült rézérczek. A dolgok állása szerint azonban a réznyerés legtöbb helyütt a kénes rézérczekre van utalva.
