Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)

2. kötet - A czink, kobalt, biszmnt és társaik

A czink, kobalt, biszmut és társaik.

Történeti rész. A czink mai jelentősége. Czinkérczek. Előfordulása és koholása. A ezink kiolvasztása. A czink lepárlása. A czinknek feldolgozása bádoggá, lemezekké stb. A czink-öntés. A czink- fehér. — A kadmium. Előállítása s feldolgozása. Higfolvos ötvözetei. — Kobalt és nikkol. E fémek története. A kobaltérczek és feldolgozásuk kobaltoxyddá. Szaflor és smaltin. Ezek alkalmazása. A nikkol és termelése a fő nikkolérczekből. Felolvasztása kötésnek és ennek további feldolgozása. Ujeziist, Argentin. Pakfong és hasonmásai. Készítési módjuk és felhasználásuk. — Antimon. Előfordulása. Piskolcz. Az antimon fém előállitása. Antimon készitvények és ötvözetek. Ezek alkalmazása. — Biszmut, előfordulása, alkalmazása és felhasználása.

Csak még néhány százada annak, hogy a világ tudja a czink-fémnek léteiét. Pedig e fém föl nem ismerve már ős idők óta igen fontos szolgálatokat tett az emberiségnek, úgy hogy története egy régi, titkos, és egy új, nyilvános részre oszlik. A czink ugyanis, mint azt a rézről szóltunkban kifejtendjük, már a hajdankorban oly rézötvözetek alkotó részét tette ki, melyeket most bronz és sárgaréz nevek alatt ismerünk. Vannak sárgaréz őstörténelmi régiségek is. De a fémmivesek sok évszázadon át beérték azzal a tapasztalati okulással, hogy bizonyos föld- vagy kőnem rézzel összeolvasztatván, ez sárgává és önthetővé lesz ; a hogyan és miért valószínű nem nagyon bántotta őket vagy pedig holmi ál-elméletet alkottak maguknak róla; szóval a tiszta czinket az ókorban nem fedezték föl, és az a körülmény, bőgj7 ennél a színítés és elgőzölés egybevágnak, ezt megfoghatóvá is teszi. A régi aranycsinálók fürkésző szemét természetesen a czinknek fém volta nem kerülhette el, a mint a 15-dik században előbb Bazilius Valentinus és Paracelsus valóban föl is említik mint különös sajátságos anyagot; de még nem ismerték meg liasznavebetőségét, tehát becset sem tulajdonítottak neki. Több figyelemben részesült, úgy látszik, a czinkoxyd, a mely midőn czinktartalmú anyagok tűzzel való elbánás alá kerültek, mint fehér füst szállt fel ; e mellett szólnak annak ily elnevezései : a bölcsek gyapja és a fehér semmi (lana philosophica, nihilum album). Stahl a hírneves chemikus födte fel első (1718) a sárgaréz készítésének elméletét, midőn kimondá, hogy az alatt előbb a gál- mából színítődik ki (redukálódik) a czinknek fém és aztán elvegyül a rézzel. Erre a chemikusok rávetették magukat pusztán a czinkszínítésre, a mi azon föltétel mellett, hogy zárt edényben ment végbe, mert a levegőn a czink csak mindjárt oxyddá ég el, nem járt nehézséggel. Beletanultak a czink tetszés szerinti előállításába. — Állítólag Chinából Kelet-Indián át már korábban került czink-fém az európai kereskedésbe, árúkelete azonban, mivel nem volt a ki keresse, csak épen egyes alkalmi kísérleti küldeményekre szorítkozhatott. Tény, hogy jelenleg sok európai czink megy Kelet-Indiába.

Kezdetben olyannak ismerték a czinket, mint a mely nem hajlékony, nem nyújtható, a mely nem hengerelhető s nem kovácsolható, és ily fémnek ipari haladásra nem igen volt kilátása, s mindamellett e század eleje óta odafejlődött, hogy