Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)

2. kötet - A vas és a vasipar

88 A vas és a vasipar. alakjában ; látni kellett azokat, a mint a helyszínére hozták és talajban behelyez­ték, hol elrejtve évek hosszú során százezekreknek jólétére és kényelmére működnek. Mint építőanyag a vas nemcsak a fát, hanem főleg a követ is pótolja és mind- kettejöket felülmúlja tartósságban s szilárdságban, nemkülönben szerkezetképen is, mely fából és kőből nem létesíthető, úgy hogy már is külön vasszerkezet fejlődött ki, a melyre példát nyújtanak a londoni kristálypalota, lánczhidunk, az osztrák államvasutnak most épülő budapesti pályaudvara stb. Napjainkban a vasnak nagy szerep jutott a mű- és ékítményöntvény mezején, habár újabban részben a czink vetélkedő társává szegődött. Kevésbbé szembeszökő a nagy közönségnek, de annál fontosabb a technikára, az a szolgálat, melyet a vashuzal drótkötél alakjában tesz. Ebben a vas részben még versengője a kendernek is, mert kenderkötelek és lánczok voltak egyedül ismerete­sek még vagy ötven évvel ezelőtt. A drótkötelek készítésénél más tekinteteket kell követni, mint a közönséges kötélverésnél. A drótok tartósságban veszítenének, ha magukban erősen sodortatnának. Elnyújtott tekerületekben sodorják tehát csak össze a számszerint rendesen 6—10 drótot, még pedig egy kátrányozott kenderkötél (a lélek) körré. A drótot közönségesen czinkelik. Ha 6—8 ily kötelet még egy ken­deres lélek körré sodornak, derék alattság kerül belőle. Az ily alattságokat rendesen izzó drót-aklákkal oldalast lapos vagy szalag-kötéllé egyesítik, a mely ily alakjában roppant erőfeszítésre képes, még inkább akkor, ha a vasdrót helyett aczélból valót használnak hozzá. Birósága az ilyen kötélnek 100 mázsára rúg, és a mellett oly tartós, hogy sok évig kiállja a munkát. Leginkább a bányákban alkalmazzák, de másfelé is talált tért magának. Mert ha amott mint nagy mélységekből szállító eszköz pótolhatatlan, nagy távolságra is alkalmas mint erőfejtő, mert a legkevesebb mechanikai erőt emészti föl önmaga. így lejtőnjáró vasutaknál teljesen megbízha­tóknak bizonyultak. Példát látni rá a budapesti gőzsiklónál is. A legnagyobb és legkihatóbb győzelem, a melyet a vas napjainkban kivívott, bizonynyal ennek tengeri győzelme a fa fölött. Horgonyok, lánczok stb. alakban már rég kijárt a vas a tengerre, de a vas-liajóícsí, úszó épület oly anyagból, a mely magában nem bír úszni, régibb időben hallatlan valami volt. Miután azonban a gőzgépnek, mint mozgatóerőnek behozatala a hajóépítésben már jelentékeny válto­zásokat okozott, kénytelenek voltak az egyre nagyobodó hajókat mindig több és több vasbordával, lemezekkel, héjazattál ellátni, és végre az az eszme fogamzott meg, hogy jó lesz a hajó egész testét vasból építeni. Egyre nagyobb és nagyobb hajókat építettek vasból, hisz a hajtásukhoz való erőt tetszés szerint lehetett fokozni ; a «Great- Eastern» talán határát jelöli annak, meddig lehet fokozni a fennálló viszonyok közt egy hajó nagyságát. Jóval azután, hogy a tengeri kereskedelmi hajók vasból épültek, és tulajdonkép csak az Oroszország ellen viselt 1856-diki háború óta határozták magukat a tengeri hatalmak arra, hogy hajóhadukat vasból építik, és azóta legio a pánczélhajók száma. Az öntöttvasban, kovácsvasban és aczélbau, a vas e három változatában tulaj­donképen tulajdonságra nézve igen eltérő fémeket bírunk. Az öntöttvas jelentékeny szilárdsággal bír a nyomás és szakadás ellen ; egy harántmetszetben 1 □ centimé­ternyi rúd elszakadás nélkül elbír 50.000 kilogramm súlyt ; de merev, híjával van a hajlósságnak és szívósságnak, mely tulajdonságok a kovácsvasat kitüntetik és mely az elszakadás ellen az öntöttvasénak háromszorosát fejti ki. Az aczél meg túl tesz a kovácsvason, mert ennek ellentállási erejét két—háromszor, tehát az öntöttvasé­nak hat—kilenczszeresét múlja felül. A vasnak tulajdonított nagy versengő képes­sége mellett nem csuda, hogy végre három módosulatában önmagával is verseng.

Next

/
Oldalképek
Tartalom