Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A vas és a vasipar
52 A vas és a vasipar. hatalmas tömzsökben, részint telepekben fordulnak elő itt. A Terézia-telep pl. 100 ölnyi hosszkiterjedés mellett 80 ölnyi vastag. Többi vaskerületeinkben is mindenütt akadunk kisebb-nagyobb vastagságú telepekre, de többnyire csak alárendelten más vaskőtelepek társaságában, így pl. Ruszkóbányán, Gömör és Szepes több vidékein (Rozsnyó, Gölniczbánya), a rohniczi kerületben Hruskova körül, mely utóbbi helyen azonban a delejvaskövet a nagy réztartalom miatt csak kevéssé aknázzák. Legelterjedteb s leginkább van koliolás alatt a tulajdonképeni vasoxyd (70 százalék fémet tartalmaz), mely hol mint vasfény, hol mint veresvaskö agyaggal van keverve, és mint veres agyagvaskő fordul elő. A vasfényt ferdelapú jegeczekben találni, rendkivül tömött, fémfényes és aczélszíirke színű. Ha kristályai pikkelyala- kúak, vaskorom a neve. A veresvaskö (bámatit) fajai az aczélszíirke és veresbarna közt változó színnel bírnak. Olaszország Elba szigete bírja a legdúsabb vasfény- telepet; ősidők óta aknázzák s kiapadhatlannak mondható. Nálunk Magyarországon önállóbb vasfény-telep csak Gömörmegyében van, mely 3—4 lábnyi vastagsággal bír, s még csak kevés ponton van feltárva. Minősége kitűnő. Más vaskövek társaságában találni Dognácska és Moravicza területén. A közönséges veresvaskö már sokkal elterjedtebb nálunk, mint többi fajai, csak hogy emezeknél kevésbbé tiszta. A gyalárteleki, a dognácskai-moroviczai és az aradbiharmegyei barnavaskőtelepek- ben kisebb-nagyobb vastagságú zömek találtatnak. Legtisztábban fordul elő Torocz- kón Torda mellett ; legtisztátlanabb s nevezetesen réztartalmú a diósgyőri vasgyárhoz tartozó rudóbányai és a már felhagyott bánsági szászkai telepeké. Hydratként vagyis cbemiailag vízzel vegyülve, 50—60 százalék fém tartalommal, előfordul a vasoxyd a barnavaskő alakjában vagy pedig idegen keverékek szerint mint sárga vagy feketevaskő, sárga vagy barna agyagvaskö stb. Ez alakok jobbára mállás eredményének tekinthetők, s igen el vannak rondítva. Az agyagos barnavaskövekhez tartozik a babércz vagy ikrásvaskő, mely nevét szemcséi alakja után nyerte. A barnavaskő nálunk a vasgyártás majdnem minden kerületében fordul elő. Számtalan telepzönr van Aradmegyének Bihar felé eső szélein. A világosi begyek egész vonulatán szintén számos, de még eddig ki nem aknázott barnavaskő van, iigyszintén Bihar hegységeiben délkelettől fogva Nagyváradig. Pátvaskőből átváltozott barnavaskövek találhatók Szepes-, Gömör- és Abaujmegyék majdnem minden telepein. Ilyen pl. évszázak óta aknázott s a felső vidék jelen s jövő vaskoholásának fö anyagforrása: a Szirk-Zeleznik, a Rákos és Nandrás barnavasköve. Egészen sárga vaskővé elmállott meszes barnavaskő-telep van Rudóbányán Tornamegyében. Yaskénkovából eredt barnavaskő-telepek vannak Krassómegyében, Dognácska és Moravicza, továbbá Oravicza és Szászka között. Ezek azonban tetemes mennyiségben réz-, ólom- s czink-tartalmúak, a mi pl. a szászkai vasolvasztás megszüntetését vonta maga után. Hazánknak igen jelentős érczvonulata a Yajda-Hunyadnál kezdődő s Rusza havason, Karánsebes, Resicza s így Oravicza irányába elvonuló barna- vaskőtelepzet, mely Hunyad közelében Gyalárnál egészen 50 öl vastagságú zömöket ölt, s a legszebb minőségben s tisztaságban tündöklik. A gyalári telep folytatásában, a Ruszka-havasnak délkeleti csúcsán s oldalán, szórványosan találni barnavasköveket és ezek társaságában igen tiszta rostos vasköveket (Glaskopf) is, melyek jelenben a ruszkiczai olvasztómííveknek fő anyagát képezik. A vasoxydhydrat legújabb és folyton képződő képlete a már említett mocsár- vagy gyepvaskő ; az ilyent fogyasztó-kohók már meszirűl salakbegyeiknek kék színe által tűnnek ki, a mi a villósavas vasoxydoxydultól ered. Hazánkban mocsárkő leginkább Máramaros és Munkács környékén található, hol azonban annyira agyagos és szegény vasban, hogy haszonnal nem igen koholhatni.
