Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A kohómívesség
Koholási miveletek. 43 majd ismét fölgerjesztessenek, mi alatt más hajlamaikat feledik, s végül hogy egy némely erőszakos kényszer is alkalmaztassák ellenök. A nyers külső erőhatalom, a mechanikai erő itt már nem használ. Mindenekelőtt szükséges a tömegben levő egyes alkotórészeknek oly mozgást kölcsönözni, mely önkéntes kiválásnak és önkéntes vegyűletnek nyit utat ; oly állapotba kell őket juttatni, mely a parányok legbensőbb érintkezését teszik lehetővé. Azaz : gáz-szerűvé vagy folyóssá kell őket tenni, egy szóval meg kell őket ömleszteni. Minden chemiai visszonyokban hathatósan működik a légköri levegő oxygénje ; közrehatását nagy számú esetekben kell igénybe venni, támogatja tevékenységét a víznek és a szénsavnak részint mechanikai, részint chemiai hatása. Hol annak ereje nem elegendő, marószerek és savak alkalmazhatók, hogy a vízben való oldhatóság előidéztessék, vagy pedig a tűznek segedelmével indíttatik meg a megolvasztás. A szabad levegőn az érczeket elmállasztják, azaz kiteszik annak, hogy egyes alkotórészei az oxygénnel egyesüljenek, ez által eredeti kapcsolatuk meginogjon és lazuljon. Az égetés és pörkölés. Hasonló eredményt, minőt az elmállasztás hosszú idő után nyújt, elérni az érczeknek hevítése által ; ez megolvasztásukhoz sok esetben használt előkészítési szer, mely után még egyszeri mállasztásnak is kiteszik. A hevítés vagy a levegő hozzájárulta nélkül görebekben s ily félék - ben történik, és . ekkor égetés vagy mészítés (Brennen, calcination, calcining.) a neve, vagy a lég hozzájárulásával izzítják (pörkölik, rösten, griller). A kételjárási mód közt szigorú különbséget nem tesznek, de nem is szükséges, mivel a különböző itt elérendő czélokra nézve a lég hozzájárulása nemcsak hogy nem káros, inkább hasznos. Az égetés gyakran egy színen áll a mészégetéssel : valamint a szilárd mészkő az által porlianyul, hogy a hő víz- és szénsav-tartalmát minden likacsain kiűzi, azonképen megszabadítandók bizonyos érczek, minő a vaskő, gálma, rézpala stb., a víztől, szénsavtól, földszurkos anyagjaiktól stb., mi által porhanyulnak. A pörkölés hatásai többszertíek. Az által, hogy ez eljárásnál az anyagok annyira izzítatnak, hogy az olvadás ugyan még nem következik be, de a levegő és hő chemiai tevékenysége szabadon megindul, többnyire az egyes alkoto részeknek oxydálás által való elillanását (Verflüchtigung) érni el, különösen ha kén-, arzén- vagy antimonvegyületek vannak munkában. így kezdődik a kénólom-, kénczink- és kéu- érczek olvasztása a pörköléssel, hogy a kén kiűzessék, a mely az elégetés, vagyis az oxygén fölvétele által, kénessav alakjában, legalább jó részben, elszáll. A kénhiganynál (czinobernél) a kén kiűzése elégetés által tökéletesen sikerül és egyidejű színítéssel (redukczióval) mindjárt kinyerhető a tiszta fém, míg ellenben a többi fémeknél pörköléssel első sorban azoknak csupán oxydjait nyerni ki, melyek aztán szénnel megolvasztatván, csak akkor változtathatók át szénfémmé. Az ónérczet végül abban az esetben, ha kén- vagy arzénkovával van elegyülve, előbb pörkölik, mire a mosásba kerül. Az előbbi által a kénfémek könnyű, laza oxydokká változnak át, melyek aztán az utóbbi eljárással kényelmesen eltávolíthatók. A pö; leölésnek többféle a módszere. A régebbi és még gyakran alkalmazott sokban összevág a fának domlyákban (Meiler) való szenesítésével. Szabad téren vagy .gödörben egy réteg tűzifára az érczeket kúpos halmokba vagy « kupaczok)>-bíi (Stadeln, aire de grillage, ore roasting spot) öntik, és a kupaez közepén hasábokkal kürtőt képeznek. Ide öntik belé az izzó. szenet. Ha az érczek ként is tartalmaznak, maguk is meggyúlnak és a kupacz kevés fával készelhető. Elvétve — nevezetesen réznyerésnél — egynémely oly eljárást követnek, mely által a pörkölésnél Injába elégő kén megkerül. A pörkölöhalmazt befödik vékony réteg földdel, homokkal vagy egyéb törmelékkel, és ez által a levegőnek be6*
