Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A kohómívesség
A koliómivesség. Az érczek és értékitésök. A szemelés. Zuzóművek. Száraz és nedves zúzok. Zöcskölés. Iszapolás. A liikkenö. Az érczek mosása. A mállasztás és pörkölés. A kiolvasztás. A száraz mívelet. Az olvasztás. Omlesztés szénnel. Salak és rádás. Illasztás és lepárlás. A nedves mivelet. Azok a javak, melyeket a bánj'ász fáradalmakkal és veszélyekkel járó hivatásában a föld mélyéből napsziutre hoz, igen kevés esetben alkalmasak közetlen használatra ; ezek úgyszólván csak a nyersanyagnak nyersanyagai, melyekből a becses részeket csak hosszadalmas elbánással és leghathatósabb eszközökkel lehet kierőszakolni. A leghatásosabb szer azonban és úgy szólván a fémkirályhoz vezető kulcs minden időkben s most is a tűz. Valamint mi, azonképen az általunk ismert legrégibb kulturnépek, melyek Egyptomban, Kis- és Nagy-Azsiában lakoztak, tűz által választák ki a leghasználatosabb fémeket érczeikből és ekkép elméleti öntudat nélkül a technikai vegyülettan egy fontos ágát űzték. Mert nemcsak a kinálkozó színaranyat és a könnyen nyerhető ezüstöt ismerték a legsziirkébb hajdanban, hanem feldolgozták a rezet, ónt, ólmot, úgyszintén, ha valószínű is, hogy legkésőbb, a legbecsesebb és egyszermind mindenek közt legnehezebben előállítható fémet a vasat, és ennek nemesítvényét, az aczélt. És valamint már rég felejtett, a regében és mondában alig még felzendűlő időkben, az ember szellemét s erejét e becses anyagok kinyerésére s kihasználására fordítá, és e tekintetben egyre inkább igázta le a földet, az utóbb következett évszázadokban is e nagyfontosságú tárgy kedvencz czélja maradt. Egyáltalán nem lesz szükséges annak kifejtése, mily fontossággal bírnak és bírtak a fémek az emberi kultúráiét fejlesztésére, és hogyan alakulhatott volna ez, azok híjával. A fémekben az ember művészi hajlamainak tettlegesítésére a legnemesebb anyagra talált; a bányák által pedig ezek sajátságos szükségleteivel fölgerjedtek erőművi és egyéb tehetségei. A mesterséges gépek, nagyszerű vízi kerekek, szivattyúk, fújtatok és más műgépek jobbára bányászati a kohászati szükségletek folytán keletkeztek. És váljon a gőzgép a vasát bölcsője nem szintén a bányász aknája előtt állt-e ? Az ember a fémeken és ásványokon ezredévekig gyakorolta a chemiát. És ha a mai chemia a bányásznak világító szövetnékévé lett, mely neki bűvölő tükrön át az ásványok legbensőbb tulajdonságait tárja fel, a viszony épen csak kölcsönös, mert a chemia meg a fémeken alapul ; nagyszerűvé alakult tanépületének első pillére a fémek oxydálásán nyugszik. Az ásványország titkaival és csalékonyságával mintegy arra van teremtve, hogy az embernek kutató, megfigyelő, s következtető szellemi erőit fölkeltse s éberségben tartsa, és a szellem ez iránya az, mely a tapasztalati és finom érzékű ércz- turzót épúgy, mint a tudományos bányászt, mineralogot, chemikust, a geologot jellemzi, a mi Murchisont arra képesíté, hogy meglássa szellemben az ötödik világrész aranybányáit s annak mondására : «ott keressetek és találni fogtok».
