Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Chemiai alapfogalmak
22 Chemiai alapfogalmak. színű gőzt képez, honnan neve uodiçg = ibolyakék. 13. Silicium (Si. 28). 14. Arzenicum (As. 75). 15. Tellurium (Te. 128). A fémelemek a közönséges hőmérsékletben (a kéneső kivételével) szilárdok és a fény stb. ismert fémtulajdonságokon kívül rendesen jó bő- és villámosság-vezetéssel tűnnek ki. Könnyű és nehéz fémekre oszlanak; az előbbiek fajsúlya az 5-ön alul áll s a földnemek fém elemeit ölelik föl, a természetben mint tiszta termék nem fordulnak elő és az oxigénhez rendkívül vonzódnak, a mi mégis nehezíti, hogy tisztán előállíthatok legyenek. Az utóbbiak könnyebben szinitbetők és ennek következtén s mert állandóságuknál fogva több módon értékesíthetők, ismertebbek. Felosztanak nemes és nem nemes fémekre : 16. Kálium (K. 39). 17. Natrium (Na. 23). 18. Lithium (Li. 7.02). 19. Rubidium (Eb. 85.é). 20. Caesium (Cs. 133). 21. Thallium (TI. 204). 22. Indium (In. 75). 23. Barium (Ba. 137). 24. Calcium (Ca. 40). 25. Strontium (Sr. 87). 26. Magnesium (Mg. 24). 27. Aluminium (Al. 27). 28. Beryllium vagy glycium (Be. 9.3). 29. Zirkonium (Zr. 33.s). 30. Yttrium (Y. 61.7). 31 .Terbium. 32. Erbium (112.e). 33. Thorium (Th. 231.g). 34. Cerium (Ce. 92). 35. Lanthan (La. 9.4). 36. Didymium (Di. 95). 37. Vas (Ferrum Fe. 56). 38. Manyánium (Mn. 55). 39. Cobaltum (Co. 59). 40. Nic- colum (Ni. 58). 41. Chromium (Cr. 52.2) 42. Vanadium (Y. 51.3). 43. Czink (Zn. 65.s). 44. Cadmium (Cd. 112). 45. Titán (Ti. 50). 46. Cián (U. 120). 47. Wolf ramum (W. 184). 48. Molybdän (Mn. 96). 49. Tantal (Ta. 92). 50. Niobium (Nb. 94). 51. Norium. 52. Ón (Stannum. Sn. 118). 53. Antimon vagy Stibium (Sb. 122). 54. Bismuth (Bi. 216). 55. Ólom (Plumbum. Pb. 207). 56. Réz (Cuprum. Cu. 63.s). 57. Kénesü (Hydrargirium. Hg. 200). 58. Ezüst (Argentum 108). 59. Rhodium (Kb. 104.4). 60. Osmium (Os. 199.2). 61. Iridium (Ir. 198). 62. Ruthenium (Ku. 104.4). 63. Palladium (Pd. 106.e). 64. Platina (Pt. 197.s). 65. Arany (Aurum. Au. 197). Váljon e felsorolt testek csakugyan egyszerű elemek-e, vagy sem, e kérdés a jelenlegi chemiai segédszerekkel el nem dönthető. Egyszer-másszor igaz fordul elő oly eset, hogy ily elem mégis csak összetettnek bizonyul és egynémely ilj’féle tapasztalat kilátást nyújt annak lehetőségére, hogy a chemiai alapalkotó részek száma még lényegesen fog korlátoltatni. így pl. a jargoniumot újabban új elemnek födözte fel Sorby és bizonyos zirkoniumokban vélte megbizonyítbatni. Csakhamar azonban tévedésnek jelenté ki a fölfedező és így az új fém ismét kitöröltetett az elemek sorából. Mint a jargonium járt már számos állítólagos elem, melyeknek előbb-utóbb a színtérről el kellett tünniök. Fönebb az elemek felsorolásánál zárójelbe följegyeztük az atomsúlyokat. Az atom az elemnek legkisebb, feloszthatatlan részét, és azon legkisebb mennyiségét, parányiságát, jelenti, mely a vegyidet legkisebb, szabad állapotban létezhető rneny- nyiségében, az úgynevezett molekulában fordúl elő. Atomsíd y alatt azt az arányszámot kell értenünk, mely valamely elemnek azon súlymennyiségét nevezi meg, melyben ez valamely más elemet egy chemiai vegyiiletben pótolni képes, ba ez utóbbi abban az arányban, a mely atomsúlya által ki van fejezve, a vegyiiletben benfoglaltatott. Valamennyit egységül a by drogénre vonatkoztatjuk ; ba tehát az oxygénnél a 16-os számot találjuk, a kénnél a 32-őt, a viliónál 31-et, szénnél 12-őt, chlórnál 35-öt, vasnál 56-ot stb. nemcsak annyit tesz az : hogy mindig 1 súlyrész hydrogén vegyül 16 súlyrész oxygénnél (vízzé), 32 rész kénnel (kénhydrogénné), 12 rész szénnel (szénhydrogénné), 31 rész vilióval (pliospborbydrogénné), 35.5 rész chlór- ral (chlórhydrogénné) stb. hanem annyit is: ba 16 rész oxygén nem 2 rész hydro- génnel vízzé, hanem szénnel szénoxydgázzá egyesül, úgy hogy mintegy a szén a
