Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Bevezetés
Bevezetés. 9 és eczetböl az eczetsavat tisztább, tömhesztettebb állapotban. A választóvizet (salétromsav és sósav) az arany feloldására használta és ez újonnan föltalált kémszerrel sok, ezelőtt ismeretlen vegyületet és sókat állitott elő, minők a salétromsavas ezüst, higanyillaszték stb., melyek tisztítására a szűrést és visszajegedést vette használatba. Mennél számosabbak Geber fölfedezései és találmányai, annál inkább csudál- liatjuk, hogy utódjai a hagyományozott kincset nem használták ki jobban. Legalább a gazdagítás dicsőségét egyikök sem veheti igénybe a legtávolabbra sem. Részben abban a körülményben rejlik ez, hogy különösen orvosok vették át a chemia ápolását és azt az aranycsinálás mellett különösen művészetökre való tekintettel űzték. A mediczina volt a mathematika és astronomia mellett a hires arabs főiskolán a legfőbb tantárgy, mely iskolának mintájára alapittatott az orvosi iskola Montpel- lierben (1150) és gyors egymásutánban a párisi (1215), salamancai (1222), nápolyi (1222), padua (1227), toulousei (1228) stb. egyetemek. Ha lehető is volna, mégis messze vezetne, ha a cliemiai tudományok egyes haladásait, melyeket az az évszázadok folyamán a 13-dik századig még tett, felsorolnék. Elég lesz, ha ez idő legkiválóbb kutatójánál megállapodunk és vizsgálat alá veszszük az ismeretek összegét, melyeket nála egyesitve találunk. E tekintetben azonban csak megközelítően sem találunk mást, mint Albertus Magnust. A sokféle chemiai gyakorlati módszerek ismerete nála lényegesen tökéletesbült. A hő ráhatása (oxydálás) által elválasztá a nemes fémeket a nemtelenektől (az aranyat az ólomtól) ; választóvízzel elkülönité az aranyat az ezüsttől ; a fémes arzént ismerte, és tanította, mikép kell az érczeket kén és arzéntartalmuktól illasztás által megszabadítani. Az általa föltalált nagy számú új vegyiiletek közt említik a puskaport is, Jelentős ténykép figyelemre méltó az is, hogy tekintélyével el tudta hárítani magáról és tudományáról az akkoriban könnyen veszedelmessé válható gyanút, hogy ő varázsló, és hogy ez által mindenesetre a szoros tudománynak nem kevesebb szolgálatot tett, mint a tőle kiindult sikerek által. Utána szemlélődésünk körébe Basilius Valentinus személyisége esik. Ránk maradt müveiben megismerjük a 14-dik század második felének chemiai tapasztalatai összes állapotját. Igen kimentő ismeretek vannak ezekben letéve a fémekről; az arzén, bismut és czink itt először emlittetnek föl. De kiválóbb jelentőségűvé az által válik Valentinus neve, mert irataiban találni a chemiai elemzés első nyomait, melyeket nevezetesen a különböző fémötvények megismerésére értékesít és melyek által az alcliemistáknak nemcsak sok tévedéseit tudta tényleg kimutatni, hanem egyszersmind a chemiának teljesen uj s nagy fokban kiváló irányát kezdé meg. Az orvosi chemia korszaka. Basilius Valentinus-szal az alchemiai törekvések egyáltalában még nem zárultak be (ezek egész a múlt század kezdetéig tartottak és a nagy tanulatlan tömegben valószínűen máig is vannak liivei), nem is most először alkalmazzák a chemiai tapasztalatokat az emberi testben végbemenő bizonyos folyamotok kimagyarázására és használnak cliémiai készülvényeket gyó- gyitószerül, inkább csak az előtérbe nyomuló czél az, mely az immáron következő időszakot az előzőtől megkülönbözteti. A 10-dik századdal az alcliemia a vegyészek szemében elveszíti a kizárólagosságot, és a chemia s mediczina egyetemes felfogása kapott lábra, legkifejezőbben Paracelsus által, még pedig elaunyira, hogy a mediczinát csak az alkalmazott chemia egy részének tekintették- Megindították ez irányt egyrészt ama számos fontos tapasztalatok, melyeket azelőtti időkben sok chemiai késziilvények gyógyító hatásáról tettek (hisz már előbb mindig azt tartották, hogy a bölcsek köve valamint nemtelen fémeket nemesekké változtathat, azonkép eltávoztathatja az emberi test Találmányok köuyve. II. cy
